Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Az Oriana segít a gének feltérképezésében

Az Oriana segít a gének feltérképezésében

A vállalat megoldásával elemzik Európa egyik legnagyobb emberi génbankjának adatait

  • A nemzetközileg elismert, Dunántúli DNS Mintatár projekt célja, hogy a tudósok számára hozzáférhetővé és szabadon felhasználhatóvá váljanak azok az adatok, amelyek segíthetnek beazonosítani a 2-es számú diabéteszhez vezető génhibákat

  • A génbank több mint 1.000 család közel 10.000 DNS-mintáját tartalmazza, a mintákat több mint 20 éve gyűjtik

  • Az Oriana által fejlesztett megoldás lehetővé teszi az adatok megbízható tárolását, a génbank adatbázisának teljes körű kezelését és az adatok pontos elemzését

 

Az Oriana, az üzleti alkalmazásfejlesztési piacot alapjaiban felforgató vállalat többek közt egyedi, iparágfüggetlen megoldásával formálta át a hazai szoftverfejlesztési piacot, amellyel minden eddiginél gyorsabban fejleszthetők a dobozos célszoftvereknél személyre szabottabb, rugalmasabb, de az egyedi fejlesztéseknél akár 50 százalékkal olcsóbb üzleti alkalmazások. A vállalat technológiájának és módszertanának alkalmazhatósága azonban túlmutat az olyan bonyolult adminisztrációs folyamatokkal rendelkező, hagyományos üzleti területeken, mint a szolgáltatás, gyártás vagy akár a kereskedelem. Ezeken felül az Oriana által fejlesztett megoldás olyan nem mindennapi adatbázisok folyamatoptimalizálására is alkalmas, mint például Magyarország legnagyobb emberi génbankja, ahol több mint 1.000 család DNS adatainak a tárolása és elemzése volt a kihívás.

Áttörést jelenthet a magyar génbank a betegségek megelőzésében

Az Európában egyedülálló, balatonfüredi génbankprojekt vezetője Dr. Korányi László professzor, belgyógyász és kutatóorvos, aki nemzetközi együttműködésben végez elismert kutatásokat az anyagcsere-eltérésekkel, elsősorban a diabétesszel és szövődményeivel kapcsolatosan. A dunántúli cukorbetegek hozzátartozóitól, felmenőitől és utódaitól már 1994 óta gyűjtik a DNS-mintákat, amelyeket megfelelően tartósítva egy mintatárban raktároznak el. A génbank elsődleges célja, hogy kimutathatók legyenek azok a géneltérések, amelyek – adott helyen és lakossági környezetben – a diabétesz kialakulásával vannak kapcsolatban. A kutatás most nemzetközi szinten folytatódik: egy svédországi intézettel, a malmői diabétesz központtal és annak vezetőjével, Leif Grooppal együttműködve a Botnia projekt keretében jelenleg azon dolgoznak, hogy a 2-es típusú diabétesszel társuló génhibákat azonosítsák.

„A génbankban összegyűjtött DNS minták orvosi-kutatási célokra történő felhasználása áttörést hozhat a diabétesz mellett további betegségek megelőzésében és gyógyításában is. A tudomány eddig ezeknek az adatoknak mindössze az 1 százalékát használta fel,

 

ezért most az a célunk, hogy az elmúlt 20 évben összegyűjtött adatok elérhetővé váljanak a génvizsgálatokat végző hazai tudósok és egyetemek számára is” – mondta Dr. Korányi László professzor, aki egykor a malmöi Wallenberg Intézetben a diabétesz öröklődését kutató laboratórium vezetője volt.

DNS-adatok biztonságos kezelése és pontos elemzése egy alkalmazásban

Korányi professzor génbankprojektjének támogatásához az Oriana olyan üzleti alkalmazást fejlesztett, amelynek segítségével megbízhatóan tárolhatóak és bármikor lekérdezhetőek a DNS mintatár értékes adatai. Az adatok közti összefüggések egyszerű elemzése érdekében akár még családfák is felrajzolhatóak, amellyel rögtön látszanak a felmenők közötti öröklődési tendenciák. A rendszer által kezelt és anonim módon nyilvántartott nagy adathalmazokból levezetett eredmények és konklúziók számos, korábban nem ismert összefüggésre világítanak rá, támogatva ezzel az orvosi kutatómunka hatékonyságát.

„A megoldás azonban túlmutat a komplex adathalmazok kezelésén, valamint a kutatásokhoz és betegségmegelőzéshez elengedhetetlen elemzések elvégzésén, hiszen a Dunántúli DNS Mintatár által használt IT-alkalmazás az összegyűjtött információk szolgáltatására is alkalmas, ami lehetővé teszi az eredmények megnyitását és elérhetővé tételét további kutatásokhoz. A DNS mintatár eddigi kutatásai és a génbank működése alapján már három sikeres PhD munkaterv is készült” – tette hozzá Dr. Korányi László professzor.

„A professzorral együttműködve, terveink között szerepel az adatbázis online elérhetővé tétele a hazai egyetemi kutatócsoportok és tudósok számára. Mi hiszünk a közösségi tudásmegosztás erejében, főleg ha az hosszú távon fenntartható és mindenki hasznára váló eredményeket támogat. Az Oriana egyedi, üzleti célú megközelítése is ezen az alappilléren nyugszik: az Oriana nemcsak egy kész megoldást ad ügyfeleinek és partnereinek, hanem a lehetőségek végtelen tárházát biztosító eszközrendszert nyújt, amellyel a felhasználók a további üzleti kihívásaikra is megoldást találhatnak a rendszer továbbgondolásával, továbbfejlesztésével. Az Oriana ökoszisztémájában az eszközrendszer fejlesztése és az innováció folyamatos, mivel a partnerek, az ügyfelek és a fejlesztők tudásmegosztásán alapul. A közösségi tudás és a bővülő eszközrendszer megosztása, a fejlesztések, ötletek folyamatos áramlása biztosítja a rendszerünkben elérhető üzleti alkalmazások számának növekedését” – mondta Kovács Péter, az Oriana ügyvezető igazgatója.