Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Lada Granta 1,6 16V Liftback beszámoló az első napokról

Lada Granta 1,6 16V Liftback beszámoló az első napokról Lada Granta 1,6 16V Liftback beszámoló az első napokról Lada Granta 1,6 16V Liftback beszámoló az első napokról Lada Granta 1,6 16V Liftback beszámoló az első napokról
  • 2016. 05. 15.

Szerdán kaptuk meg a XXI. század Ladáját tesztelésre és máris itt a rövid beszámoló tőlem, mert annyi élményt kaptam ettől az autótól pár nap alatt, hogy le kell írnom mielőtt átadom Pistinek a kocsit, nehogy elfelejtődjön.
 

Aki ismer az tudja, nem szoktam autótesztet írni. Használom, körbefotózom, átadom Pistinek, aki megírja élményeit és esetleg hozzácsapja a gyári adatokat. Ezzel az autóval azonban annyi pozitív benyomás ért, hogy már úgy érzem le kell írnom az elejétől mindent. 
 

Szerdán délután hozhattam el az autót Óbudáról, akkor még azon kívül, hogy Ladát hozok el, nem tudtam mást. Először jártam a Ladánál, így kicsit el is tévedtem, de a szalonból egy kedves hölgy segítségével sikerült rátalálnom az irodára. A papírok aláírását egy kis beszélgetés is követte az autó paramétereiről, gyári adatokról, eladási statisztikákról, majd azt mondták: "Ne várj sokat tőle, ez egy LADA".
Nos azt hiszem ezt az utolsó mondatot meg kell cáfolnom.
 

Kiválló hangulatjavítónak bizonyult a LADA!
 

Már ránézésre megtetszett a formája, a színe. Első gondolatom az volt, hogy a Lada végre külsőre nyugati színvonalú autót gyárt, elérhető áron. Kinyitottam az autó első ajtaját, belenéztem és újabb meglepetést okozott, hogy fedélzeti számítógép és klíma is van benne.
Beültem és a tükrök, meg az ülés beállítása után ért a következő meglepetés, ugyanis olyan kényelmes lett az autó, mintha külön nekem gyártották volna az ülést.
A motor beindítása után csukott ajtónál alig hallottam a hangját, így kicsit le kellett húznom az ablakot, hogy meghallgassam az 1,6 benzinmotor duruzsolását. Induláskor kicsit szokatlan volt még hogy nehezebben reagál a gázadásra mint az eddig nálam járt autók, de ekkor legálább már a hangját is hallani.

 
Pisti kérte, hogy ha megvan a kocsi küldjek egy képet amit ki tud tenni a közösségi oldalra, ezért 3 utcával arrébb megáltam az autóval. Már ott furcsán nézték az emberek a kocsit, de ekkor még nem tulajdonítottam különösebb jelentőséget ennek, hiszen új autó, kevesen látták még. No de ami ez után történt...
Ennyi boldog embert én még sosem láttam, pedig voltak már nálam (is) érdekes vasak. Bámultak, vigyorogtak, voltak akik még integettek is. Hazaértem az autóval, párom rögtön kijelentette: "Na ez innen nem megy sehova, ezt ne vidd vissza!" Ezzel vége is lett a szerdai napnak, mert egy halom munkával voltam/vagyok elmaradva, így másnapra maradt az autózás.
 

Csütörtök délelőtt szakadó esőben nem sok lehetőségem nyílt a fotózásra, így el sem indultam a kocsival, délután azonban két sajtótájékoztatón is meg kellett jelennem a XIII. kerületben. Gyakorlatilag a városon végigautózva, ugyan az fogadott mint előző nap, mindenki csodálta az autót, mosolygott amerre mentem. Még egy parkolási bírságot is megúsztam, mert amíg én elsétáltam parkolójegyért egy működő automatához, megjelent az autó mellett egy parkolóőr, aki megbüntetett volna ha épp nem azzal van először elfoglalva, hogy az autón minden centimétert alaposan megnézzen.
 

Péntek délelőtt párommal vásárolni indultunk, egy hipermarketben. A parkolóban hagytam az autót, amíg elintézzük a hétvégi nagybevásárlást. Mire kiértünk vissza az autóhoz hárman állták körbe, nevetve beszélgettek. Ahogy odaértünk a kocsihoz és a távirányító gombját megnyomtam, azonnal nekem estek: "De szép! Hol vetted? Belenézhetek? Nagyon szép! Nekemisvolt! Ezerkettes! De szép! Klíma is van? Mekkora csomagtartó, Úr Isten! De szép!!!"
Délután Pistivel és Fecával volt találkozóm a Hajógyári-szigeten, csináltunk fotókat, videókat a gépről. Hazafelé annyira beszélgettünk Fecával, hogy az M0-ásról elfelejtettem időben lefordulni. Ekkor jelent meg előttünk a dupla szivárvány az égen. A következő lehajtónál elhagytuk az M0-ást és pánikszerüen kezdtünk olyan helyet keresni ahol biztonságosan fotózható az autó. Íme az eredmény:

{gallery}

Azt már a szigeten eldöntöttük, hogy ezt az autót Pistinek is ki kell próbálnia pár napig, így a mai nappal (szombat) sajnos meg kellett válnom tőle.
Nem szívesen adtam oda neki a kocsit még az Optimáért cserébe sem, de mégiscsak Ő a "főnök" laugh