Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Hyundai H350, ahol az IGAZI szakma összeugrik

Hyundai H350, ahol az IGAZI szakma összeugrik Hyundai H350, ahol az IGAZI szakma összeugrik Hyundai H350, ahol az IGAZI szakma összeugrik Hyundai H350, ahol az IGAZI szakma összeugrik
Székely Szabolcs

És, hogy ki az igazi szakma? Nem a konstruktőrökre ,nem is a tervezőkre és nem a sajtó munkatársaira gondolunk.

Történt, hogy a székesfehérvári Ivanics Kft és a Hyundai Hungary jóvoltából élesben tesztelhettünk egy Hyundai H350-es kisteherautót.

Mivel teherautó, ezért a teszt valós teher alatt zajlott, hisz a puding próbája az evés szokták mondani.

Az adott áruhoz (10 db kórházi ágy) többnyire kettő darab 3,5 tonnásra szokott szükségünk lenni, és nem a súly, hanem a méret miatt.

Az áru egy csepeli vámáru raktárba érkezett, ahol 2 órát várakoztunk, ami épp elég volt arra, hogy az IGAZI SZAKMA megcsodálhassa a vadonatúj gépet.

Nem volt sofőr, aki ne jött volna oda megnézni, megkérdezni, kicsit beülni, körbenézni.

Az öreg rókákról, akik 25-30 éve a szakmában vannak tudható, hogy márkahűek és kicsit kötözködve tették fel kérdéseiket az autóval kapcsolatban.

Az óriási raktérbe, ami 12,9 M3 senki nem tudott belekötni, sőt a picit magasabb rakodás szempontjából tökéletesebbre sikeredett, mint sok konkurens típus.

Az elhúzható oldalajtó végre akkora, hogy nem kell centizni a raklapot, főleg, ha az áru nem szabványos méreten érkezik.

Aki beszállt a kocsiba az ülés kényelmessége után rögtön az szúrt szemet, hogy mennyi pakolási lehetőség van a műszerfalon, hisz kismillió fakkba lehet rakni a papírokat és egyéb doksikat ami egy „autójában lakó” embernek, ha hiszik, ha nem nagyon fontos dolog. Nem is beszélve a hűthető kesztyűtartóról, ami nyáron életet menthet.

Amikor meglátták az áru mennyiségét a sofőrök nevetve mondták: „na ez nem fog beférni”  és kis híján fogadóirodává alakult a placc a tétek megrakása után.

Ez csak nekünk jött jól, hisz a pakolásnál ott maradt emberek segítettek nekünk, így mindenki jól járt, főleg mi és a sofőrök láthatták, ahogy csont nélkül befért minden.

Végül az egyik hitetlenkedő sofőr kínjába megjegyezte: „de azért erre sem raktak hátra fellépőt”

Másnap elindultunk a 600 km-es útra, az autó megrakva 10,5 l-t fogyasztott, ami egy ekkora autónál a 2,5 literes CRDi 170 lovas motor esetében korrekt szám, főleg rakottan.

 A vezetési élmény, semmivel sem volt rosszabb, mint egy új középkategóriás személykocsinál, sőt.

Óriási oldalszél ellenére a magas autót jól lehetett az úton tartani, ami eleinte furcsa volt, de ugy-e a jóhoz hamar hozzá szokik az ember.

Ahogy mondtam a jóhoz hamar hozzászokik az ember, így szomorúan adtuk vissza pár nap után a tesztautónkat.

További információk:

A Hyundai Hungary oldalán.