Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

A női vállalkozók kapcsán Magyarország a középmezőnyben

A női vállalkozók kapcsán Magyarország a középmezőnyben

Többnyire a környezete határozza meg, mennyire lesz sikeres vállalkozó egy nőből

Magyarországon szinte minden harmadik vállalkozás tulajdonosa vagy vezetője nő, ami a férfi-női esélyegyenlőség szempontjából világviszonylatban is jó aránynak számít – derült ki a Mastercard Női Vállalkozói Index kutatásából.  A kutatás azt is vizsgálta, hogy az egyes országokban a női vállalkozók mennyire tudják kiaknázni a rendelkezésre álló lehetőségeket, támogatásokat, mennyire indulnak kedvező helyzetből - ilyen tekintetben hazánk a középmezőnyben végzett.

A Mastercard Női Vállalkozói Index összeállítása során 12 mutatót és 25 almutatót használtak arra, hogy a női vállalkozók helyzetét vizsgálják világszerte, kiemelten Ázsiában, Közép- és Kelet-Afrikában, Észak-Amerikában, Dél-Amerikában és Európában. Az 54 országban elvégzett kutatás érintette a világ női dolgozóinak 78,6 százalékát, úgy, hogy a mintában valós eltérések adódtak a következő, a kutatás fő súlypontjait adó témákban: a nőknek milyen lehetőségei adódnak az előléptetésre, milyen tudásbéli és pénzügyi eszközök állnak a nők rendelkezésére, hogyan alakulnak a vállalkozást támogató tényezők.

A Mastercard Női Vállalkozói Indexében a fejlett országok kerültek az élre - Új-Zéland (74,41) vezet, megelőzve Kanadát (72,4) és az Egyesült Államokat (69,9). Ezekben az országokban találjuk a legjobb feltételeket a női vállalkozók számára: erős és összetartó kis- és középvállalkozói réteg, az előrehaladást segítő kormányzati háttér és támogató környezet.

Mastercard Női Vállalkozói Indexe – A legjobb 10 ország, ahol a nők kedvező helyzetből indíthatnak vállalkozást

  1. Új-Zéland – 74.4
  2. Kanada – 72.4
  3. Egyesült Államok – 69.9
  4. Svédország – 69.6
  5. Szingapúr – 69.5
  6. Belgium – 69.0
  7. Ausztrália – 68.5
  8. Fülöp-szigetek – 68.4
  9. Egyesült Királyság – 67.9
  10. Thaiföld – 67.5

 

Magyarország az összesített index 34. helyén végzett. A női vállalkozások aránya hazánkban 27,8 százalék, vagyis szinte minden harmadik vállalkozás tulajdonosa vagy vezetője nő. Ebben a tekintetben a 15. helyen szerepelünk. Ám nem olyan jó a helyzet, ha azt vizsgájuk, hogy a nők a férfiakhoz képest mennyire könnyen jutnak vezető pozícióba, kapnak kedvező elbírálást hiteligénylésnél, vagy segítik-e őket vállalkozói programok. Ebben a tekintetben Magyarország a 35. helyen áll a listában. Ha pedig azt a faktort vizsgáljuk, hogy a nők milyen hátránnyal szembesülnek pénzügyi partnerként, vagy akár az akadémiai pályán a felsőoktatásban, a 42. helyre kerülünk.

 

 

Pontszámaik ellenére az olyan alacsonyabb jövedelmű gazdaságokban, mint például Uganda (34,8), Banglades (31,6) és Vietnám (31,4) a legmagasabb a nők aránya a vállalkozók között, habár ők elsősorban a kényszertől hajtva és nem az üzleti lehetőségek által inspirálva működtetik a vállalkozásukat.

Az index alapján elmondható, hogy azokban az országokban, ahol kedvezőbbek a körülmények, a vállalkozók lehetőség-vezéreltek, vagyis a továbbhaladás motiválja őket, így nagyobb sikert érnek el. Ezzel szemben azokra az országokra, ahol kedvezőtlenebbek a körülmények, a túlélésért küzdő, szükség-vezérelt vállalkozók a jellemzők.

A kutatás további segítő és akadályozó tényezőt is feltárt.

  • Mi sarkallja a női vállalkozókat a fejlődő országokban? Az elszántság. A listán, amelyen a női vállalkozók arányát viszonyítják az összes vállalkozáshoz képest, Uganda (34,8%), Banglades (31,6%), Vietnam (31,4%) és Kína (30,9%) bekerült a legjobb tíz közé. Ezekben az országokban a nők kihasználják azokat a lehetőségeket, amelyek nem feltétlenül a tudástól és az innovációs eszközöktől függenek.
  • Vannak olyan országok, mint például a Fülöp-szigetek (68,4), Peru (64,3), Malajzia (63,9), Kína (61,3) és Mexikó (59,1), ahol a támogató környezet kevéssé adott, de ennek ellenére a helyi vállalkozások mégis virágzanak, tele vannak energiával, várják az újabb üzleti lehetőségeket, és a sikeres vállalkozókat komoly megbecsülés övezi. Az itteni női vállalkozókat nagyon gyakran elsősorban a siker elérése motiválja.
  • Az alacsony pontszámot elért országokban, mint Indiában (41,7), Szaúd-Arábiában (37,2) és Egyiptomban (34) a nőkkel szembeni kulturális negatív előítéletek aláássák annak lehetőségét, hogy magasabb vezetői beosztásba kerüljenek, és élvezhessék a vállalkozói lét előnyeit.
  • Az index alapján az anyagi támogatás vagy tőke hiánya, a szabályozási korlátozások és intézményi hiányosságok jelentik a legnagyobb akadályt a nők előtt a vállalkozásuk elindításában. Ezeken túl hiányzik az önmagukba vetett hit és a vállalkozói indíttatás, erős a kudarctól való félelem, a társadalmi-kulturális korlátok, valamint az oktatás és a képzés hiánya. Szinte az összes, jelen kutatásban részt vevő 54 gazdaságban találunk legalább egy ilyen visszatartó tényezőt.

„Kiemelkedő üzleti lehetőségként kell tekintenünk arra, hogy ambiciózus, talpraesett nők vesznek minket körül. Miközben a társadalomnak a meglévő kulturális előítéletekkel kell megküzdenie, mi is kivesszük a részünk és segítünk megteremteni azokat a feltételeket, amely megerősítik és táplálják az egyéni és gazdasági növekedést” – mondta Martina Hund-Mejean a Mastercard pénzügyi vezetője.

"A kutatás rámutatott arra, hogy ha a nők jobban hozzáférnek a szükséges forrásokhoz, jobban felismerik a lehetőségeiket, nagyobb növekedéssel, könnyebben érik el céljaikat.  Ez egy remek lehetőség, hogy felvegyük a harcot a kulturális és szervezeti problémákkal és tovább erősítsük a női vezetőket” – mondta Ann Cairns a Mastercard nemzetközi piacokért felelős vezetője.

A kutatás teljes terjedelemben a következő linken érhető el: http://mstr.cd/2mzW24o

 

A kutatás módszertanáról:

A Mastercard Női Vállalkozói Indexe azt vizsgálja, hogy a női vállalkozók mennyire tudják kiaknázni a rendelkezésre álló lehetőségeket, támogatásokat a saját környezetükben. Az index a következő három témakört vette súlyozottan figyelembe:

1) Mennyire valósulnak meg a női előléptetések (a női munkaerővel, valamint a női politikai és üzleti vezetőkkel kapcsolatos előítéletek mértéke; a nők pénzügyi ereje és vállalkozói hajlandósága);

2) Mennyire állnak a nők rendelkezésére tudásbéli és pénzügyi eszközök (milyen mértékben férnek hozzá a nők az alapvető pénzügyi szolgáltatásokhoz, a fejlett tudást biztosító eszközökhöz, mekkora támogatást kapnak a kis- és középvállalkozások); és 

3) Hogyan alakulnak a vállalkozást segítő tényezők (mennyire könnyű helyi szinten vállalkozni, mennyire hatékony a helyi (város)vezetés, hogyan élik meg a nők a pénzügyi biztonságot és kulturálisan hogyan értelmezik a nőknek a háztartásban betöltött pénzügyi vezetői szerepét). 

További információk a tanulmányban (http://mstr.cd/2mzW24o).

 

Címkék