Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Nem mindegy, a mélyvénákat, vagy a felületes visszérrendszert érinti a trombózis

Nem mindegy, a mélyvénákat, vagy a felületes visszérrendszert érinti a trombózis
Szerk Eszti

Keveset tudunk a trombózisról

Évente csaknem háromezer ember hal meg tüdőembóliában, amely mélyvénás trombózis miatt alakulhat ki. A legtöbben semmit nem tudnak a trombózis kialakulásáról, és már csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor nagy a baj. Így azzal is kevesen vannak tisztában, hogy a betegségnek is több fajtája ismert és kezelésével is más szakorvos foglalkozik. Nem mindegy ugyanis, hogy mélyvénás, vagy a felületes visszérrendszer trombózisáról beszélünk.

Kialakulásában megegyezik a trombózis: a szív által mozgásban tartott vérkeringés lelassul, vagy leáll az erekben, ez pedig véralvadáshoz és érelzáródáshoz vezethet. Bár szervezetünkben bárhol kialakulhat trombózis, mélyvénás és a felületes visszérrendszer trombózisa leggyakrabban az alsó végtagokban fordul elő.

A mélyvénás trombózis általában tartós gipszrögzítés alatt, hosszú repülőút, vagy tartós ágynyugalom után, daganatos betegség során,nagyobb műtéteket követően alakulhat ki az alsó végtagokon. Állhat a háttérben trombofília is, amely egy genetikai hajlam, ebben az esetben a szervezet nem tudja megfelelően a véralvadást kontrollálni. A mélyvénás trombózis életveszélyes lehet, hiszen ha a trombus, vagy vérrög továbbterjed, esetleg leszakad belőle egy darab, tüdőembóliát okozhat. Figyelmet igényel azért is, mert a vénabillentyűk károsodnak, a bokánál állandó nyomás alakul ki, ez pedig krónikus vénás elégtelenséget, így tartós lábdagadást, bőrelváltozásokat, lábszárfekélyt okozhat” – fogalmazott Dr. Szabó Attila PhD. érsebész.

Ezt a típusú trombózist belgyógyász kezeli, ultrahanggal diagnosztizálja és többnyire véralvadásgátló szedését, illetve kompressziós harisnya viselését írja fel. Bár azt gondolnánk, egyes betegségek csak idős korban fordulhatnak elő, éppen a kialakulása miatt bárki érintett lehet benne. A legnagyobb veszélye az, hogy a tünetek, a láb duzzanata, feszessége, fájdalma miatt kevesen gyanakodnak arra, ellátást igényel a végtag és nem elég csak a pihentetés. Súlyos, kiterjedt, magasabb vénaszakaszra terjedő trombózis esetén vannak olyan eszközök, amelyekke,l katéteres műtét során a trombus eltávolítható.

Más a helyzet a felületes visszérgyulladásból adódó trombózis esetében, ez önmagában nem életveszélyes betegség, de kezelést ez is igényel a súlyosabb következmények elkerülése érdekében.

Visszértágulat miatt alakul ki vérpangás az erekben, piros, feszes lesz a bőr az érintett területen, a bőr alatt pedig kitapinthatóak a gyulladt vénák. A szakembernek ki kell zárnia annak a lehetőségét, hogy mélyvénás esetről, egy vérrög okozta elzáródásról, vagy felületes trombózisról beszélünk-e. Ultrahanggal történik a diagnosztizálás. A visszértágulatok gyulladása bekövetkezhet egy ütés, vagy túl szoros ruhanemű miatt, de akár egy visszérműtétet követően is. Bár ez nem életveszélyes a páciensre nézve, de mivel továbbterjedhet a mélyvénás szakaszokra, foglalkozni kell vele” – tette hozzá az érsebész szakorvos.

Hozzátette, bár a lakosság majdnem 35%-át érintik a visszértágulatok, sokan nem foglalkoznak velük, pedig hosszabb távon a trombózison kívül károsodhat a lábszár és a lábujjak vérellátása, fogékonyabb lesz a gombás betegségekkel szemben, nagyobb az esély lábszárfekélyre.

Kezelése során, szemben a mélyvénás trombózissal, amely esetében lábpihentetést, majd korai mobilizálást javasolnak, a gyógyszeres és kompressziós kezelés mellett célszerű rendszeresen sétálni. A gyulladás megszűnésével pedig nem árt a visszértágulatok megműtésével a kiváltó oknak is búcsút inteni.   

 

 

Hajózni jó! Gyere velünk városnéző hajóútra a Dunára! >>>