Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

„Víz, víz, tiszta víz” – a tiszta vízhez való hozzáférés joga kiemelt fenntarthatósági cél

„Víz, víz, tiszta víz” – a tiszta vízhez való hozzáférés joga kiemelt fenntarthatósági cél
Ki ha Én nem

(A KSH adatai a víz világnapja alkalmából)

 

Március 22-e 1993 óta a víz világnapja. A vizek védelmét és a fenntartható vízgazdálkodást az ENSZ kiemelt feladatának tartja. A cél fontosságát jelzi, hogy napjainkban mintegy 600 millió ember él a Földön, aki nem jut megfelelő minőségű ivóvízhez. Magyarország a vizek helyzetét a globális fenntartható fejlődési politika integrált részének tekinti, elkötelezettségét pedig jelzi, hogy 2013 után 2016-ban is Budapest adott otthont a Víz Világtalálkozónak. A víz világnapja kapcsán a KSH „vizes” adataiból válogattunk.

 

2015-ben, az ENSZ 70. közgyűlésén a világ vezetői elfogadták az új fenntartható fejlődési keretrendszert, amelynek 17 célja közül a hatodik „a vízhez, a szanitációhoz történő hozzáférés és fenntartható használat biztosítása mindenki számára”.

 

„A fenntarthatósági célok megvalósításában és az elért eredmények nyomon követésében a statisztikai hivataloknak fontos szerepük van, így környezetünk állapotának és a természeti erőforrások felhasználásának vizsgálatát a Központi Statisztikai Hivatal is kiemelt feladatának tekinti” – mondta dr. Vukovich Gabriella, a KSH elnöke.

 

A víz világnapja apropóján összegyűjtöttünk néhányat a vízfogyasztással és vízgazdálkodással, valamint a természetes vizeink helyzetével foglalkozó KSH adatokból.

 

 

  • 2000 és 2015 között Magyarországon az egy főre jutó éves közüzemi víztermelés 13% kal csökkent, ennek elsősorban a víz- és csatornadíjak emelkedése az oka.

  • 2015-ben az egy főre jutó éves közüzemi víztermelés 61,5 m3 volt. Az Európai Unió tagállamaival összehasonlítva kiderül, hogy Magyarország mutatója az alsó ötödbe esik, ami víztakarékosságra utal.

  • Az egy főre jutó kitermelt vízmennyiség Pest megyében kiugróan magas, az országos átlag közel háromszorosa, mivel Budapest vízellátását döntően Pest megyéből biztosítják. Budapest víztermelése éppen ezért elenyésző (3,3 m3), de meglehetősen alacsony Békés megye (17,8 m3) kitermelése is.

  • 2000 és 2015 között az egy főre jutó éves közüzemi lakossági vízfogyasztás több mint 10%-kal csökkent, ami elsősorban a víz- és csatornázási díjak emelkedésével magyarázható.

  • Az egy főre jutó éves közüzemi ivóvízfogyasztás 2015-ben 34,1 m3 volt. Az Európai Unió tagállamaival való összehasonlításból az derül ki, hogy Magyarország mutatója alulról a második ötödbe esik, ami szintén víztakarékosságra utal.

  • A települési szennyvíztisztítási index (amely a települési szennyvízkezelés fejlettségének mértékét mutatja) értéke 2000 és 2015 között 51 százalékponttal esett (a mutató annál jobb, minél alacsonyabb). Ez a mutató Budapesten a legkedvezőbb (11%), de meglehetősen jó értékekkel bír Komárom-Esztergom (13%), Veszprém (17%) és Fejér (19%) megye is. A szennyvíztisztítási index értéke Tolna (59%) és Bács-Kiskun (52%) megyében a legmagasabb.

  • A közüzemi ivóvíz-ellátottság az ország településeit tekintve már 2008-ban elérte a 100%-ot, míg a vízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 2015-ben 95% volt.

  • A közüzemi szennyvízcsatornával rendelkező települések száma 2000-ben 854, 2015-ben 1999 volt. A szennyvízelvezető hálózatba bekapcsolt lakások száma ugyanebben az évben már 3,4 millió volt, ami 79%-os csatornázottságot jelent.

  • A Duna vízminősége az 5 napos biokémiai oxigénigény éves átlagértékei alapján Rajkánál határérték feletti (3.67mg/l), Nagytéténynél (2,33 mg/l) és Kölkednél azonban már határérték alatti (2,73 mg/l) értéket mutat – vagyis ennek figyelembevételével a Duna a magyarországi szakaszon tisztulni látszik.

 

 

Források:

 

Water Summit, 2016 – Budapesti Víz Világtalálkozó https://www.budapestwatersummit.hu/

 

Címkék