Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Európa-szerte virágzik az e-kereskedelem

Európa-szerte virágzik az e-kereskedelem
B3V3Z3T3M

Európában az internetezők egynegyede minden héten vesz valamit az online térben, míg a magyarok körében 18% ez az arány - derült ki a Masterindex európai e-kereskedelmi és fizetési trend kutatásból, amelyet első alkalommal publikált a Mastercard.

A Mastercard legfrissebb, az Európai Gazdaság Térség (EGT) húsz országában – köztük Magyarországon – végzett kutatása feltérképezte, hogy milyen gyakran és mit vásárolnak szívesen az európai felhasználók az interneten. A kutatás kitért arra is, hogy milyen fizetési módokat vesznek igénybe a netes vásárlók, szívesen rendelnek-e termékeket külföldi webshopokból, és milyen aggályaik lehetnek az online vásárlással kapcsolatban. Az eredmények azt mutatják, hogy egész Európában virágzik az e-kereskedelem, a fogyasztói szokások ugyanakkor országonként nagyon eltérőek.

{gallery}

Milyen gyakran vásárolunk online?

A Mastercard kutatása szerint Európán belül az Egyesült Királyság internet-használói választják a leggyakrabban az online piacteret. Itt 8 százalék azok aránya, akik mindennap vásárolnak az interneten, ami nagyságrendileg hasonló a lengyelek (9%), a litvánok (9%) és az olaszok (8%) értékeihez. A britek ugyanakkor kitűnnek a többi ország közül a heti online vásárlási adatokkal: a felhasználók 41%-a hetente legalább egyszer vesz valamit online, őket az írek (32%) és a németek (30%) követik a ranglistán. Ezzel szemben a magyarok (18%), a finnek (17%), az észtek (16%) és a dánok (16%) esetében lényegesen alacsonyabb a hetente vásárlók aránya.

Milyen termékek fogynak az internetes piactéren?

Nem meglepő, hogy kevesen vannak azok a felhasználók, akik minden nap vesznek valamit a virtuális térben, hiszen a legkedveltebb termékek nem a mindennapi bevásárláshoz köthetők, sokkal inkább a tartós fogyasztási cikkek közül kerülnek ki. A ruházat és cipő (48%), a különböző jegyek (34%), az elektronikai cikkek (33%) és a könyvek (31%) vásárlása a leggyakoribb, de itt is láthatunk eltéréseket az egyes térségekben:

  • az online vásárló britek több mint kétszer akkora valószínűséggel veszik az interneten az élelmiszert (33%), mint a hollandok (16%), a franciák (15%) vagy a belgák (13%);

  • a görög internetes vásárlók négyszer olyan nyitottak arra, hogy hosszabb utazásaikat az interneten kössék le, mint a horvátok;

  • Finnország (31%), Svédország (22%) és Norvégia (22%) területén öt vásárlóból legalább egy online szerencsejátékkal is foglalkozik.

Hogyan fizetünk online?

Az attitűdök a fizetési módok tekintetében is eltérnek, ha online vásárlásról van szó. Csehországban, Németországban, Hollandiában és Lengyelországban az online bankolás kétszer olyan népszerű, mint a kártyás fizetés, ezzel szemben az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Spanyolországban, Írországban és Olaszországban egyértelműen a bankkártya a legkedveltebb fizetési mód.

A kutatás az újgenerációs fizetési módokkal (e-walletek, banki applikációk, QR kód szkennelés) kapcsolatos hozzáállást is vizsgálta. Miközben Európa-szerte világosan látszik a nyitottság az új technológiák használatára, az érdeklődés nem mindig tükröződik a tényleges használatban. A spanyolok például – elmondásuk alapján – nagyon lelkesek az e-walletek iránt, a tényleges használat terén viszont lemaradtak a norvégok (20%), a görögök (20%), és a finnek (19%) mögött.

A bizalom szerepe a határon átívelő online vásárlásoknál

Habár a trendek országról országra változnak, Európa-szerte a felhasználóknak hasonló aggályaik vannak az online vásárlással kapcsolatban. A kutatás azt mutatta, hogy a visszaéléstől való félelem a fő oka annak, hogy még mindig vannak olyan felhasználók, akik ódzkodnak az internetes vásárlástól. A határokon átívelő e-kereskedelem esetében viszont a bizalom kérdése a fontosabb. Franciaországban kétszer annyian vannak, akik csak belföldi oldalakról vásárolnak, mint a spanyolok vagy az olaszok körében, melynek fő oka a bizalom hiánya a külföldi webáruházakkal kapcsolatban. Érdekes módon azonban nem elsősorban a bizalom vagy a biztonság kérdése miatt vonakodnak az internetezők a külföldi tranzakcióktól Európa-szerte, hanem azért, mert belföldön is elérhetők a termékek, amelyeket meg szeretnének venni, vagyis a hazai e-kereskedelmi oldalak kínálata minden elvárásuknak megfelel. Ezt a csak belföldi webáruházakban vásárló finnek és lengyelek 40 százaléka gondolta így, hasonlóan a brit, a francia és a német felhasználókhoz.

Akik a külföldi webshopokat is szívesen látogatják, leginkább egy-egy vonzó ajánlat miatt teszik ezt (40%). A külföldről vásárolt termékek közül a ruházat, a kiegészítők és a lábbelik (37%) legnépszerűbbek, ezt követik a könyvek, a zene, a DVD-k és a videójátékok (21%).

Magyarországon, Bulgáriában, Csehországban, Franciaországban, Németországban, Litvániában, Hollandiában, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában öt felhasználóból legalább kettő mondta azt, hogy még soha nem vásárolt külföldi webshopból. Ezzel szemben az osztrák és ír felhasználók majdnem 90 százaléka vásárolt már külföldről az interneten legalább egyszer életében, az olaszok, a spanyolok és a britek esetében pedig kétharmad volt ez az arány. Összességében elmondható, hogy a határokon átnyúló külföldi online vásárlás sok lehetőséget rejteget még, habár az európai felhasználók több mint 40 százaléka már most is rendel termékeket külföldről legalább évente egyszer.

Minél alaposabban ismerjük az online vásárlások hátterét és az európai felhasználók preferenciáit, annál eredményesebben alakíthatunk ki a partnereinkkel közösen új termékeket, megoldásokat és technológiákat, amelyek még egyszerűbbé teszik a vásárlók életét. Az egyre összetettebb digitális környezetben a Mastercard számos olyan megoldást kínál, amely maximálisan megfelel a hatékonyság és a biztonság feltételeinek – mondta Javier Perez, a Mastercard Europe elnöke.