Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Mundruc

Mundruc

Martin György emlékére

 

Negyven éve, 1977-ben hunyt el az erdélyi férfitánc, a legényes legjelentősebb, legkiválóbb alkotó-előadója, a Nádas menti, vistai Mátyás István Mundruc (1911-1977). Mátyás István Mundruc páratlan tánctudásáról, virtuóz, rendkívül gazdag motívumkincsű legényes táncáról elsőként Molnár István készített filmfelvételt 1941-ben. Molnár István tanítványa, Martin György (1932-1983) ennek hatására kezdett el Mátyás István legényesével foglalkozni. Mint Martin György írja1: „1954 nyarára végül már megfejtettem, s mozdulatról-mozdulatra pontosan meg is tanultam a filmen lévő táncrészleteket, majd a zenei periódusok és a világosan kirajzolódó táncszakaszok összefüggésének rekonstrukcióját is megkíséreltem, mégpedig a lőrincrévi Karsai Zsigmond és a marosbogáti Fülöp Ferenc táncos népművészeink pontozójának analógiájára támaszkodva. Ekkor azonban még nem tudtam, hogy a kalotaszegi és a Maros vidéki férfitáncok struktúrája és ritmikája jelentősen különbözik. A megfejtés így hibásan sikerült, mert a legényes nyolcütemes zenei periódusaira a kalotaszegi táncszakaszokat kétütemes eltolódással „húztam rá”, vagyis Mátyás szinkópás ritmusú vistai kezdőmotívumát a lőrincrévi pontozó hasonló záró ritmikája miatt szakaszzáró formulaként értelmeztem.”

Közismert Martin György és Mátyás István Mundruc közötti különleges kapcsolat. Nemcsak a kutató-gyűjtő és hagyományőrző-adatközlő viszony, hanem mély emberi kapcsolat, igazi barátság volt közöttük. Martin munkásságának egyik kiemelkedő, talán legkiemelkedőbb eredménye a Mátyás István ’Mundruc’, egy kalotaszegi táncos egyéniségvizsgálata című kötete, monográfiája.

Mátyás Istvántól 36 év alatt (1941-1977), harminc éves korától haláláig összesen 45 táncfolyamatot sikerült filmen és kéziratos lejegyzésben rögzíteni. Ez összesen 3280 ütem terjedelmű legényes táncrögtönzést, mintegy 2500 motívumváltozatot, 100 motívumtípust foglal magába. Hihetetlen számok, hihetetlen mennyiség. Martinnak köszönhetően Mátyás István táncáról, tánctudásáról jelenleg a legnagyobb mennyiségű és formakincsében a leggazdagabb táncanyag áll a kutatás, a táncosok, az utókor rendelkezésére. És bátran kijelenhetjük, hogy nem valószínű, hogy valaha is túlszárnyalja a gyűjtés, a kutatás ezt a mennyiséget és minőséget.

Pesovár Ernő, tánctörténész, néptánckutató 1987-ben Martin György méltatásában többek között a következőket írta2: „Lenyűgöző és egyedülálló néptáncismeretét az 1960-as évek

táguló horizontot nyitó gyűjtései mélyítették el, melyek az egész magyar nyelvterület feltárásán túl kiterjedtek a Kárpád-medencében élő népek, a szlovákok, románok, gorálok, németek, cigányok táncfolklórjára. Látókörét céltudatosan bővítette a balkáni népek tánchagyományának kutatásával, majd a török és arab táncfolklór tanulmányozásával. Az egyetemes tánckultúra világába is betekintést nyújtó etiópiai kutatóútja pedig lehetőséget adott arra, hogy a tánchagyomány értelmezésére kialakított elveit a délkelet-európaitól eltérő tradíció összefoglalásával is próbára tegye.”

A Mundruc előadással szeretném megmutatni azt a világot is, Nádas mentét, azt a falut, környezetet, Vistát, ahol megszületett a kalotaszegi legényes eme kiemelkedő alkotója. Sajnos Kalotaszegre jellemzően, Vistán is régóta divat az egykézés, a második gyermek már szégyennek számított, több évtizede fogy a kalotaszegi magyarság. Martin monográfiájából azt is megtudhatjuk, hogy Vistáról a környékbeli falvak sokkal pejoratívabb véleményt fogalmaztak meg, mint ami a hagyományos falucsúfolókba belefér: „Csúfszájúak, nagyvérűek, kikapósak, rossz feleségek, cifrálkodóak, mulatósak, dühösek, verekedősek, pénzt vesznek fel a bankból, kereskednek. Ráadásul iszik ott férfi és asszony, rogyásig, és iszonyatosan káromkodnak.3” Mindezt egy Daróczi nevű lelkipásztor jegyezte fel, 1936-ban.

Könczei Árpád

{gallery}

Az első archív videófelvétel, amit láthattam, az Mátyás István „Mundruc” legényes tánca volt, ekkor ismertem meg. Maradandó élményt okozott az egyszerű, nyugodt, pontos és mégis dinamikus tánca, amit mindig büszkeséggel adott elő. Számomra az ő táncos egyénisége egy meghatározó, követendő példa. Sok év gyakorlás, utánajárás, olvasás után elérkezett az idő, amikor Könczei Árpád felkérésére színpadon, közönség előtt kell megtestesítenem őt. Nagy kihívás és elégtétel számomra Mundruc táncos örökségét tovább éltetni, eltáncolni és továbbadni.

Melles Endre

 

 

 

 

Szereposztás

Mundruc Melles Endre

Tánckutató Márton Csaba

Első gazda Gidró Roland

Első gazda felesége Lukács Réka

Eladó lányuk Váradi Ágnes

Öregasszony Vajda Katalin

Poncsa Pável Hunor-Mihály

Poncsa felesége Virág Imola

Mérai gazdák Gere Csaba, Törő Bence

Mérai feleségek Pilinger Mónika, Dombi Rózsa

Árus Lupuly Jakab

Árus felesége Ádám Júlia

Káplár Portik Norbert

Inaktelkiek Kiss Adorján, Szvinyuk Sándor

Lányok Keresztes Gabriella, Kocsis Lilla-Tünde, Székely Edina-Emőke

 

Heveder zenekar: Fazakas Levente - hegedű, Molnár Szabolcs - hegedű, Fazakas Albert - cimbalom és brácsa, Szilágyi László - brácsa és harmonika, Bajna György - nagybőgő és cselló

 

 

 

Alkotók

Forgatókönyv, zenei szerkesztés, díszlet: Könczei Árpád

Kivitelező: Zayzon Ádám

Táncoktató: Kádár Ignác

Művészeti munkatársak: Melles Endre, Tekeres Gizella

Jelmez: Fülöp Hajnalka

Rendező-koreográfus: Könczei Árpád

 

 

Az előadás létrejöttét támogatta a Nemzeti Kulturális Alap.

A Háromszék Táncegyüttes hivatalos fenntartója Kovászna Megye Tanácsa.

www.hte.ro

www.facebook.com/haromszek

1 Martin György: Mátyás István ’Mundruc’ Egy kalotaszegi táncos egyéniségvizsgálata, 2004 Planétás, 24. old

 

2 Pesovár Ernő: In memoriam Martin György, Ethnographia, A Magyar Néprajzi Társaság Folyóirata, 1987, 150.old

 

3 Martin György: Mátyás István ’Mundruc’, Daróczi 1936, 57.old

 

Címkék