Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Mindent a Setét toronyról

Mindent a Setét toronyról
B3V3Z3T3M

A Sony Pictures Releasing bemutatja

 

A SETÉT TORONY

(THE DARK TOWER)

 

Magyarországi mozibemutató: 2017. augusztus 3.

 

Szereplők:

IDRIS ELBA

MATTHEW McCONAUGHEY

TOM TAYLOR

Claudia Kim

FRAN KRANZ

ABBEY LEE

JACKIE EARLE HALEY

 

Producer:

Akiva Goldsman

Ron Howard & Erica Huggins

 

Forgatókönyv:

Akiva Goldsman & Anders Thomas Jensen

JEFF PINKNER & Nikolaj Arcel

 

Regényíró:

Stephen King

 

Executive producer:

JEFF PINKNER & G. Mac Brown

 

Fényképezte:

Rasmus Videbaek

 

Díszlettervező:

CHRISTOPHER GLASS

 

Jelmeztervező:

TRISH SUMMERVILLE

 

Vágó:

Alan EDWARD Bell & DAN ZIMMERMAN

 

Zene:

TOM HOLKENBORG

 

Rendezte:

Nikolaj Arcel

A magyar változat munkatársai

 

Walter (Matthew McConaughey) Stohl András

Roland (Idris Elba) Galambos Péter

Jake (Tom Taylor) Bogdán Gergő

Steven (Dennis Haysbert) Vass Gábor

Arra (Claudia Kim) Németh Kriszta

Sayre (Jackie Earle Haley) Mihályfi Balázs

Pimli (Fran Kranz) Magyar Bálint

Tirana (Abbey Lee) Bogdányi Titanilla

Laurie (Katheryn Winnick) Szilágyi Csenge

Lon (Nicholas Pauling) Haumann Máté

Timmy (Michael Barbieri) Nagy Gereben

Dr. Hotchkiss (José Zúñiga) Széles Tamás

Lucas Hanson (Nicholas Hamilton) Ács Balázs

Jill (Eva Kaminsky) Pálfi Kata

Toby (Robbie McLean) Elek Ferenc

Phedon (Lemogang Tshipa) Papp Dániel

Cantab (Robert Whitehead) Pálfai Péter

Dr. Weizak (Leeanda Reddy) Köves Dóra

 

További magyar hangok

 

Bárány Virág, Bertalan Ágnes, Bordás János, Czifra Kriszta, Csonka Anikó, Csuha Lajos, Farkas Zita, Fehérváry Márton, Gyarmati Laura, Gyarmati Zsolt, Hirling Judit, Keresztény Tamás, Király Adrián, Kis-Kovács Luca, Koller Virág, Láng Balázs, Martin Adél, Pál Zsófia Kira, Pásztor Tibor, Schmidt Andrea, Sörös Miklós, Szemán Béla, Szirtes Marcell, Szolnoki Balázs, Vida Sára

 

A magyar szöveget Bihari György műfordításának felhasználásával írta Tóth Tamás

Szakértő: Aradi Gergely

Hangmérnök: Illés Gergely

Rendezőasszisztens és vágó: Simkóné Varga Erzsébet

Gyártásvezető: Kablay Luca

Szinkronrendező: Tabák Kata

 

 

 

Revolverhős vándorol a végtelen pusztában: Roland Deschain (Idris Elba), az utolsó harcos. Walter O’Dimet, a feketébe öltözött embert (Matthew McConaughey) üldözi, aki le akarja dönteni a világegyetemet összetartó Setét Tornyot. A gonoszság erői végső támadásra készülnek, és csak Roland védheti meg a Tornyot a feketeruhástól.

 

***

 

A Setét Torony (The Dark Tower) Stephen King legendás regénysorozatán alapul, amely több szempontból is kitüntetett helyet foglal el a szerző életművében.

„22 évesen, egyetemistaként kezdtem el írni, voltaképpen egész pályafutásom ezzel indult – meséli King. – Ahogy aztán szaporodtak a könyveim, rájöttem, hogy szinte minden karakterem A Setét Torony világában gyökerezik. A Setét Torony lett írói univerzumom alfája és omegája, hősei bekerültek más munkáimba, más könyvem szereplői pedig itt keltek új életre.”

King az alkotás során több forrásból merített. „Nagy hatással volt rám A gyűrűk ura – magyarázza az író. – Nem mintha oda lennék a tündékért, orkokért, beszélő fákért, de lenyűgözött az az alaposság, ahogy Tolkien kidolgozta a maga világát. A másik ihletőm Sergio Leone spagettiwesternje, A Jó, a Rossz és a Csúf (The Good, the Bad, and the Ugly) volt, amit akkoriban láttam, és Clint Eastwood névtelen figurája nagyon megfogott. Végül ott volt Robert Browning verse, a Roland vitéz a Setét Toronyhoz ért: ezt használtam epikus kiindulópontként. Amikor papírra vetettem az első mondatot – „A feketébe öltözött ember a sivatagon át menekült, a harcos pedig követte" –, még szinte semmit se tudtam a hőseimről és a világukról, minden részlet írás közben alakult ki.”

A Setét Torony regényfolyama világszerte sokmillió rajongót gyűjtött: közéjük tartozott egy dán kamasz, Nikolaj Arcel is, aki felcseperedvén forgatókönyvíró-rendezőnek állt, és megfogadta, hogy filmre viszi King művét. Arcelnek annyira imádta a regényt, hogy 15 évesen miatta tanult meg angolul.

„Akkoriban még nem nagyon fordították Kinget dán nyelvre – emlékezik a rendező. – Beszereztem egy nyelvkönyvet, és elkezdtem angolul tanulni, hogy eredetiben olvashassam.”

Arcel szerint a sztori hatásának az a titka, hogy King rendkívül ügyesen választja meg a nézőpontokat. „Az egyik főszereplő egy rémálmokkal küzdő kisfiú, a másik egy hős, aki a világok megmentéséért harcol – fejtegeti Arcel. – A történet egyszerre intim és nagyszabású.”

Az események középpontjában egy titokzatos építmény, a Setét Torony áll. „Ez tartja össze az egész univerzumot – magyarázza a rendező. – Gyönyörű és felfoghatatlan. Valószínűleg minden olvasó máshogy értelmezi.”

De mit mond róla kitalálója? „Úgy kell elképzelni, mint egy világokat összetartó tengelyt – magyarázza King. – Ha egy autónak eltörik a tengelye, nem működik tovább. Ez történik a világgal is, ha a Torony összedől. A Setét Torony kiegyensúlyozza az erőket, és a harcosok feladata, hogy az életük árán is megvédelmezzék. De már csak egyetlen, utolsó harcos maradt: Roland. És vele szemben ott áll a káosz képviselője, Walter, a feketeruhás, aki el akarja pusztítani a Tornyot.”

„Roland nem holmi cowboy – mondja a figuráról alakítója, Idris Elba. – Képzett harcos, aki időtlen idők óta védelmezi a Setét Tornyot.”

„Ha a Torony megsemmisül, az univerzum visszazuhan az őskáoszba, eluralkodik a sötétség, és a világ a démonok martalékává válik – veszi át a szót a Waltert, a pusztítás emberét megformáló Matthew McConaughey. – Amíg a Torony áll, a világ egyensúlyban van. Walter ennek akar véget vetni.”

Arcel korábbi munkái és a könyvsorozat iránti elkötelezettsége meggyőzte a producereket arról, hogy nála alkalmasabb személyt keresve sem találhatnának a filmváltozat megrendezésére.

„Nikolaj irtózatosan akarta ezt a projektet, és úgy ismerte King világát, mint a tenyerét – magyarázza Erica Huggins producer. – Frissességet és újszerű látásmódot hozott a produkcióba.”

„King könyveiben mesterien keveri a hétköznapi valóságot a természetfelettivel – magyarázza a rendező. – Ez az egyik legnagyobb írói erénye. A regény filmváltozatában meg akartam őrizni a Középső-Világ valószerűségét: szerettem volna, ha a néző úgy érzi, itt nem mesefigurák, hanem hús-vér emberek élnek. Ugyanakkor fontos volt számomra a történet érzelmi minősége. A Setét Toronyban nem cinikus, hideg: ez a sztori a barátságról, az elkötelezettségről szól, arról, hogy az emberek összefognak, és közösen harcolnak egy magasabb igazságért.”

A forgatókönyvet Akiva Goldsman, Jeff Pinkner, Anders Thomas Jensen, Nikolaj Arcel és Stephen King közösen írta. Az író szerepe csöppet sem volt formális: az alkotómunka minden fázisában nagy energiával vett részt.

Miután elkészült a forgatókönyv, következett a szereplőválogatás nehéz munkája. A történet két főalakja Roland Deschain, a harcos, és Walter, a feketeruhás, minden gonoszság megtestesítője: mindkét szerep fajsúlyos, nagyformátumú színészt igényelt.

Roland Deschain, a harcos utolsó tagja annak a csapatnak, amelyik a mindenség energiaközpontjára, a Toronyra vigyáz. Társai mind meghaltak, Roland egyedüliként próbálja védelmezni mindazt, ami világából maradt.

„Stephen King igazi keményfiút alkotott a személyében – mondja Ron Howard producer. – Elgondolkodtunk rajta, hogy Hollywoodban ma ki legkeményebb srác, és így lyukadtunk ki Idris Elbánál. Elképesztő jelenség, ugyanakkor briliáns színész, aki a szerep minden rétegét képes kibontani.”

„A Drót (The Wire) óta a rajongója vagyok – mondja a sztárról a rendező. – Már csak az volt a kérdés, ugyanúgy látjuk-e a figurát, és a lelki utat, amit a történet folyamán bejár. Mint kiderült, igen, úgyhogy csodálatos volt a közös munka.”

„Roland, Eld véréből az utolsó, az egyetlen megmaradt védelmező – magyarázza Elba. – Valamikor nagy harcos volt, de amikor megismerjük, már csak egy megkeseredett ember. Reménytelenül hajszolja a férfit, aki lerombolta világát, és megölt mindenkit, akit szeretett. Egy cél élteti: bosszút állni a feketeruháson.”

Ronald misztikus ellenfele Walter, aki elpusztította a harcos otthonát, a Középső-Világot, és most a Torony lerombolásával az egész világot káoszba akarja dönteni.

„Walter játékos kedvű, laza fickó – jellemzi a figurát Matthew McConaughey –, vonzó, elegáns, ugyanakkor végtelenül kegyetlen, és kaján örömét leli a pusztításban.”

„Beutazott számtalan világot és korszakot – veszi át a szót Arcel –, és a mai New Yorkot is jól ismeri. Tudja, hol kaphat egy jó hamburgert, és a varázserejével bárhová bejut. A sötétség korába akarja taszítani a világot.”

„Nem egy sematikus, egydimenziós gonosztevő, saját filozófiája és világképe van – folytatja a rendező. – Matthew sokat dolgozott a figurán, és egy csomó apró részlettel gazdagította a Stephen King által megálmodott karaktert.”

„Walter nem hisz Roland becsületkódexében – fejtegeti McConaughey. – De élvezi a küzdelmet, és noha győzelemre tör, nem sietteti a játszma végét. Roland az utolsó, a legtehetségesebb ellenfele; ha földre kerül, Walter felemeli, és erőt önt belé, hogy folytatódhasson a játék.”

Bár Roland és Walter időtlen idők óta viaskodnak, McConaughey szerint ez a küzdelem elég egyoldalú. „Walter elérhetetlen – mondja a színész. – Ha valaki túlságosan megközelíti, elillan. Még csak meg bele se izzad a harcba.”

Ebbe a gigászi csatába csöppen egy 14 éves srác, Jake, aki anyjával, Laurie-val (Katheryn Winnick) és nevelőapjával, Lonnal (Nicholas Pauling) él New Yorkban. Rémálmok gyötrik, amelyek jelentését nem érti, de a látomásokat mintegy kényszeresen rajzokban örökíti meg. Képein újra és újra feltűnik a harcos, a feketeruhás, a különös világ, ahol élnek és mindenek fölött egy titokzatos torony.

„A film Jake szemszögéből ábrázolja az eseményeket – mondja Erica Huggins producer –, és egy darabig azt hihetjük, hogy a srác talán tényleg megbolondult. De aztán kiderül, hogy csöppet nem, sőt, tisztábban lát, mint körülötte bárki. Egy másik világ jelzéseit fogja, és egy hatalmas játszma részese.”

Jake az álmai iránymutatását követve eljut a Középső-Világba, ahol megtalálja Roland Deschaint. Miután a harcossal találkozott, a fiú egyre jobban belekeveredik az univerzum megmentéséért folytatott harcba, amely Roland világa után New Yorkban folytatódik.

Roland először nem bízik Jake-ben, de amikor a fiú beszámol látomásairól, és a bennük szereplő titokzatos feketeruhás alakról, rájön, hogy Jake segítségével megtalálhatja Waltert.

Jake-et a 14 éves Tom Taylor alakítja, aki méltó partnere volt Elbának és McConaugheynek.

„Született profi a srác – dicséri Arcel. – A felvételek között focizott, olvasgatott, de amikor elindult a kamera, minden idegszálával a jelenetre koncentrált. Hallatlan energia és művészi ösztön jellemzi.”

 

PÁRHUZAMOS DIMENZIÓK

 

Arcel korábbi filmjeiben Rasmus Videbæk operatőr állt a kamera mögött, és a dán rendező most is ragaszkodott kedvenc munkatársához.

A Setét Torony képi világa hatalmas váltásokból építkezik – magyarázza Videbæk, akit az Egy veszedelmes viszony (A Royal Affear) operatőri munkáiért a dán Oscar-díjjal, a Bodil Awarddal tüntettek ki. – A történet Jake otthonában indul, majd a gyerekszoba zárt, intim világából éles váltással egy forró, végtelen pusztaságba kerülünk.”

„A forgatás során szinte mindenfajta technikát bevetettünk – folytatja Videbæk – Jake mikrovilágát kézi kamerás felvételekkel mutatjuk be, az arcára, a kezére és a rajzaira koncentrálva, a Középső-Világ napégette sivatagában széles látószögű objektívekkel dolgoztunk, forgattunk kétszáz fős statisztériával éjszaka, fölvettünk megkoreografált akciójeleneteket, szóval mindent bedobtunk, amit csak lehetett.”

A film különleges látványvilága Christopher Glasst kreativitását dicséri. Arcel erős kontrasztot kért a díszlettervezőtől a két helyszín, a mai New York és a Középső-Világ között, amelyeket a Torony köt össze.

„A film első negyedórájában Jake hétköznapi életét látjuk – magyarázza Glass –, majd ugrunk egy nagyot, a hatalmas távlatok és lélegzetelállító totálok világába. Ez a két ellentétes világ a maga változatos látványával és sokféle helyszínével minden díszlettervező álma.”

„A feladatot ugyanakkor bonyolította, hogy King könyveiben aprólékosan kidolgozta A Setét Torony világát, képregény is készült a sorozatból, és ezekhez valamennyire igazodjunk kellett – folytatja Glass. – Minden rajongó fejében él egy kép a Középső-Világról, amit számon kér a filmváltozaton. A produkció előkészítését ráadásul rengeteg találgatás, spekuláció övezte, szóval sokfajta várakozásnak kellett megfelelnünk.”

„A Középső-Világ a Föld fantasztikus változata – magyarázza Arcel. – Párhuzamos a mi világunkkal, de különös, idegen táj, amit furcsa figurák, harcosok, varázslók, démonok laknak.”

A filmnek ezt a részét Dél-Afrika kietlen tájain, a Karro sivatagban és a Cederberg-hegység vörös sziklái között is vették fel.

„A Középső-Világ nagyrészt pusztaság – magyarázza Glass –, amelyen nyomokban még fellelhetők az ősi civilizáció maradványai. Dél-Afrikában marsbéli tájakat idéző, elképesztő sivatagokat találtunk; soha nem láttam még hozzájuk foghatót.”

A sivatagi falut, ahol a háború túlélői húzzák meg magukat, Fokvárostól nem messze, egy hegyek között megbúvó rejtett völgyben építették fel.

„Nik azt szerette volna, ha a falu lakói az armishokra emlékeztetnek, ugyanakkor van bennük valami törzsi jelleg is – mondja Glass. – Kicsit olyanok, mint a harmincas évek hatalmas közép-amerikai por- és homokviharainak túlélői, akiknek az életét Andrew Wyeth örökítette meg megrázó festményeken: mi is az ő munkáit használtuk ihletőnek. Nik maximális realizmust kért, ezért nagyon aprólékosan kidolgoztuk a díszletet; két hónapig tartott, míg minden részlettel elkészültünk.”

Jake világok közötti utazása New Yorkból indul: itt kezdik ostromolni azok a látomások, amelyek Rolandhoz vezetik.

„Jake átlagos kölyök, aki a szobájában rendezi be a maga külön világát – magyarázza Glass. – A srác környezetének megalkotásakor a legnehezebb dolgom a vízióit megörökítő rajzokkal volt. Rengeteget kísérleteztem, még bal kézzel is megpróbáltam rajzolni, de hiába, egy felnőtt soha se tudja igazán leutánozni a gyerekrajzok stílusát. Végül kerestünk két 15 éves művészpalántát, megmutattuk nekik a vázlatainkat, és aztán emlékezetből újrarajzoltattuk őket. Vagyis tulajdonképpen leutánoztuk Jake módszerét, aki ébredés után veti papírra az álomképeit.”

Az emberi és a Középső-Világ találkozásának hátborzongató metszéspontja a Dixie Malac nevű kocsma, ahol a szörnyetegek meghúzzák magukat, amikor a mi dimenziónkba érkeznek.

A félelmetes helyet Glassék Fokváros egyik hatalmas, elhagyott bevásárlóközpontjában rendezték be. A díszlettervező a film többi részénél abszolút realizmusra törekedett, itt viszont szabad folyást engedett az őrületnek. 360 fokos díszletet tervezett, és a többszintes komplexum minden csücskét, beszögellését berendezte csapatával, hogy Arcel bármely szögből forgathasson.

A Dixie Malac díszlete azért is fontos volt, mert itt zajlik a két főszereplő nagy összecsapása. „Ez a film egyik csúcspontja, ahol Walter és Roland végre szemtől szemben találkozik – mondja Glass. – Walter tudja, hogy Rolandot semmi sem állíthatja meg, és mindkét fél felkészül a csatára.”

 

SZÖRNYEK ÉS VÁMPÍROK

 

A Dixie Malacot benépesítő szörnyetegeket, démonokat és vámpírokat külön statiszta-toborzás keretében választották ki a filmhez. Fura, izgalmas arcokat kerestek, olyan figurákat, akikkel nem szívesen találkozna az ember egy sötét sikátorban. Csakis azok jöhettek szó, aki jól bírják az erős pszichés hatásokat, és nem ijednek meg a saját árnyékuktól. Az alkotók még arra is odafigyeltek, hogy minden statiszta a hajszínéhez passzoló díszletrészbe kerüljön.

A démonok és kopók megjelenését Graham Press és Clinton Aiden Smith találta ki. A démonok emberszerű lények, akiket Jake-en kívül senki sem lát igazi valójukban.

„Valójában állatias az arcuk – magyarázza Press –, és az emberek világában maszkot viselnek. Körülbelül hatvan szereplő számára készítettünk speciális arckiegészítést, amit naponta három órai munkával helyeztünk fel a bőrükre.”

Clinton Aiden Smith is hosszú utat járt be, mire megtalálta a kulcsot King különleges teremtményeihez. „Azzal kezdtem a munkát, hogy a rendezővel átböngésztük King leírásait – mondja. – De ez csak az első lépés volt, mert továbbra is rengeteg nyitott kérdés maradt. A macskaszerű szörnyekről például el kellett döntenünk, milyen nagymacskára hasonlítanak, párducra, oroszlánra vagy inkább tigrisre; milyen a bundájuk, hogyan mozognak, és ezeket a mozgásokat össze kellett hangolni az emberi anatómiával. A szőrzetet több rétegből alakítottuk ki, és mindenkire speciális kontaktlencséket adtunk.”

Az Oscar-díjra jelölt Jackie Earle Haley alakítja Sayre-t, a félig embert, félig démont, aki a Dixie Malacért és annak fura lakóiért felel. „A figurám már-már emberinek tűnik a maszkban – mondja Sayre. – De az álarc alatt gonosz, embertelen lény rejtőzik.”

 

A HARCOS RUHÁJA ÉS FEGYVERZETE

 

Roland arzenálját Lance Peters tervezte és készítette el kézimunkával. „Amikor Stephen King elkezdte írni a történetet, még nemigen konyított a fegyverekhez, ezért a könyv leírásait nem követhettük vakon – magyarázza Peters. – Roland filmbéli pisztolyai egy Remington modellen alapulnak, de a cső, illetve a töltények méretét megnöveltük, és a fémrészeket gravírozással láttuk el.”

„Roland igazi harcos, a pisztolyai se lehetnek holmi képregény-stukkerek – szögezi le Huggins. – Idris Alba ráadásul szálas legény, emiatt is módosítanunk kellett az arányokon. Stephen King a regényben azt írja Roland pisztolyairól, hogy erő kell a megtartásukhoz, és mi olyan fegyvereket akartunk, amelyeken látszik, hogy van súlyuk.”

Roland jelmezei King vízióján alapulnak, de kicsit tovább is fejlesztik azt. „Rolandról rengeteg rajz készült, és ezeken leginkább cowboyra hasonlít – mondja Elba. – Mi azt szerettük volna, ha a néző inkább lovagnak látja, ezért a fekete bőrruhája a lovagok fényes páncélzatát idézi, a cizellált pisztolyai pedig a középkori kardokat.”

 

AZ AKCIÓJELENETEK

 

„Roland félelmetes harcos, a keze szélvészgyors – mondja Elba. – Szemmel követhetetlen, ahogy előrántja a pisztolyát, aztán visszacsúsztatja az övébe. Kölyökkorában minden srác játszik ilyet, és nekem az élet megadta, hogy felnőttként valóra váltsam ezt az álmot.”

A harcos mozgását intenzív tréningek során sajátította el a színész: lőgyakorlatokon vett részt, bokszolt, harcművészeti edzéseket végzett, és nem csak a forgatás előtt, hanem a felvételek idején is, hogy megőrizze kiemelkedő állóképességét.

A kaszkadőrmunkákat irányító Grant Hulley el volt ragadtatva Elba teljesítményétől. „Talán a legnehezebb dolga a Dixie Malacban játszódó jelenetekben volt, amikor Roland megpróbálja kimenteni Walter karmai közül fiút – magyarázza Hulley. – Ez az a hely, ahol Roland igazi tudása megmutatkozik, és bebizonyítja, hogy valódi harcos, akiben még nem hunyt ki a régi tűz. Folyamatosan tüzel, és a szörnyeket üldözve átverekszi magát a káoszon. Az egész filmnek ez az egyik csúcspontja.”

 

CSEMEGÉK ÍNYENCEKNEK

 

Közel ötvenéves pályafutása alatt Stephen King hatalmas, elkötelezett rajongótábort gyűjtött, és a közösségi hálózatokon is milliók követik az írót. A Sötét Torony sorozat King írói univerzumának fókusza, és rengeteg más King-könyvvel tart kapcsolatot, ezért Arcel fontosnak érezte, hogy az életmű legjobb ismerői számára elrejtsen néhány utalást King más regényeire.

„Remekül szórakoztam, miközben ezeket a kis mazsolákat elhelyeztem a sztoriban – árulja el mosolyogva Arcel. – Bevallom, hogy egy kicsit össze akartam kacsintani a vérbeli King-rajongókkal, és megajándékozni őket némi plusz élménnyel.”

A SZEREPLŐK

 

IDRIS ELBA (Janek) Angliában született, és kezdte tévés pályafutását. 2000-ben költözött át az Egyesült Államokba, ahol rövidesen szerepet kapott az Esküdt ellenségek (Law & Order) és a Drót (The Wire) című tévésorozatban. Ezután olyan filmek következtek, mint Gospel (The Gospel), az Április Ruandában (Sometimes in April), a Családi karácsony (This Christmas), az Apu boldogsága (Daddy’s Little Girls) a Tíz csapás (The Reaping), a 28 héttel később (28 Weeks Later), az Amerikai gengszter (American Gangster), a Spíler (RockRolla), a Tökéletes bűnözők (Takers), valamint a Thor, és a folytatás, a Thor: Sötét világ (Thor: The Dark World), amelyben Heimdall istent alakította.

Közben a tévésorozatokhoz sem lett hűtlen, és a Luther főszerepéért 2012-ben Gloden Globe díjat kapott. 2013-ban ismét jelölték a díjra, a Mandela: Hosszú út a szabadságig (Mandela: Long Walk to Freedom) főszerepéért. Legutóbb Star Trek: Mindenen túlban (Star Trek Beyond) láthattuk.

 

MATTHEW McCONAUGHEY (Walter) Hollywood egyik legkeresettebb férfiszínésze. Karrierje 1992-ben a Tökéletlen időkkel (Dazed and Confused) indult: azóta több, mint negyven produkcióban vett részt, és 2014-ben a Mielőtt meghaltam (Dallas Buyers Club) főszerepével elnyerte a legjobb férfi alakításért járó Oscar-díjat.

Néhány filmje a közelmúltból: Excsajok szelleme (Ghosts of Girlfriends Past), Az igazság ára (The Lincoln Lawyer), Az újságos fiú (The Paperboy), Magic Mike, A Wall Street farkasa (The Wolf of Wall Street), Csillagok között (Interstellar), A fák tengere (The Sea of Trees), Arany (Gold), Harc a szabadságért (Free State of Jones).

 

TOM TAYLOR (Jake) 15 éves angol gyerekszínész; korábban a „Doctor Foster" és a „The Lost Kingdom" című tévésorozatokban szerepelt, és feltűnt a „Broken Hearts" című filmben.

 

Claudia Kim (Arra) dél-koreai modell és színésznő; arcára leginkább a Bosszúállók: Ultron korából (Avengers: Age of Ultron) emlékezhetünk, ahol Dr. Helen Chót, a világhírű tudóst alakította. Játszott a 2016-os Rideg Világ (Equals) című sci-fiben is.

FRAN KRANZ (Pimli) húsz évesen a Donnie Darkóban debütált, első komolyabb szerepét a 2004-es Testvéreim verseiben (Admissions) kapta. Néhány további filmje: Királyi ötletek (Bickford Shmeckler's Cool Ideas), Pörgess fel, baby! (Whirlygirl), TV játék (The TV Set), Rekviem egy macskáért (Murder of a Cat), Mojave.

 

ABBEY LEE (Tirana) Ausztráliában született, és a hat Oscar-díjjal kitüntetett Mad Max - A harag útjában (Mad Max: Fury Road) mutatkozott be a mozivásznon. Szerepelt az Egyiptom isteneiben (Gods of Egypt), Jason Bateman, T.J. Miller és Kate McKinnon oldalán komédiázott a Hivatali karácsonyban (Office Christmas Party), és intrikusi képességeit csillogtatta a Neon Démonban (The Neon Demon).

 

JACKIE EARLE HALEY (Sayre) gyerekszínészként kezdte pályáját, szerepelt többek közt A sáska napjában (The Day of the Locust), a Gáz van, jövünk!-ben (Bad News Bears) és a Gáz van, jövünk! 2.-ben (The Bad News Bears in Breaking Training).

Néhány év pangás után karrierje a 2007-es Apró titkokkal (Little Children) kapott új lendületet, amelynek egyik mellékszerepéért Oscar-díjra jelölték. További filmjei: Watchmen: Az őrzők (Watchmen), Viharsziget (Shutter Island), Rémálom az Elm utcában (A Nightmare On Elm Street)m, Lincoln, Támadás a Fehér Ház ellen 2. - London ostroma (London Has Fallen), Bűnös utakon (Criminal Activities).

 

AZ ALKOTÓK

 

Nikolaj Arcel (rendező/forgatókönyvíró) dán filmkészítő. Legismertebb munkája az Oscar-díjra jelölt Egy veszedelmes viszony (Royal Affair). Ő írta A tetovált lány (Män som hatar kvinnor) eredeti, dán-svéd-német változatának forgatókönyvét.

 

Akiva Goldsman (forgatókönyvíró/producer) Egy csodálatos elme (A Beautiful Mind) forgatókönyvéért Oscar- és Golden Globe-díjat kapott. További munkái forgatókönyvíróként: Mindörökké Batman (Batman Forever), Ha ölni kell (A Time to Kill), Én, a robot (Robot), A remény bajnoka (Cinderella Man), Legenda vagyok ( I Am Legend), A Da Vinci-kód (The Da Vinci Code), Angyalok és démonok ( Angels & Demons).

Producerként olyan sikereket jegyez, mint a Jonah Hex, a Constantine, a lélekvadász (Constantine), a Mr. és Mrs. Smith (Mr & Mrs. Smith), a Hancock, és a Vesztesek bosszúja (The Losers).

 

Ron Howard (producer) nemzedékének egyik legsikeresebb filmkészítője. Rendezői pályáját olyan sikerek fémjelzik, mint a Csobbanás (Splash), Lapzárta (The Paper), a Váltságdíj (Ransom), az Apollo 13, A remény bajnoka, az Angyalok és ördögök, a Frost/Nixon, az Inferno, és az Egy csodálatos elme, amelyért rendezői Oscar-díjat kapott.

Producerként is rendkívül tevékeny, legtöbb saját filmjének, köztük az Oscar- és Golden Globe-díjak sorát begyűjtő Egy csodálatos elmének ő maga volt a producere, de kifogyhatatlan energiáit dicséri A Grincs (The Grinch), az Alamo – A 13 napos ostrom (Alamo), Elcserélt életek (Changeling), Cowboyok és űrlények (Cowboys & Aliens) és a Bajkeverő majom (Curious George) című népszerű rajzfilmsorozat is.

 

Erica Huggins (producer) Brian Grazer és Ron Howard filmgyártó cégének az Imagine Entertainmentnek az elnöke. Pár filmje a közelmúltból: Inferno, A tenger szívében (In the Heart of the Sea), A James Brown sztori (Get on Up).

 

JEFF PINKNER (forgatókönyvíró/executive producer) bedolgozott az Alias és A rejtély (Fringe) című tévésorozatban, és ő írta a Jumanji – Vár a dzsungel forgatókönyvét.

 

Anders Thomas Jensen (forgatókönyvíró) dán író és rendező. 49 film forgatókönyvét írta, néhány ezek közül: Zöld hentesek (De Gronne slagtere), Ádám almái (Adams aebler), Egy jobb világ (Haevnen/In a Better World), Férfiak és csirkék (Mand & hons/Men & Chicken), Testvérek (Brothers).

 

Stephen King (a film alapjául szolgáló regénysorozat szerzője) 1947-ben született Portlandban. Első novellája 1967-ben jelent meg, és 1970-ben kezdett el dolgozni A Setét Torony-sorozaton. Első nagy sikerét az 1974-es Carrie-vel aratta, azóta több mint nyolcvan könyvet adott. 1997-ben O.Henry-díjat, 2003-ban Nemzeti Könyvdíjat kapott, ami a Nobel- és a Pulitzer-díj után a harmadik legrangosabb irodalmi elismerésnek számít.

Műveiből számtalan film készült, köztük olyan sikerek, mint a Ragyogás (The Shining), a Halálos árnyék (The Dark Half), A remény rabjai (The Shawshank Redemption), a Tortúra (Misery), a Dolores Claiborne, a Halálsoron (The Green Mile), A titkos ablak (Secret Window).

 

G. Mac Brown (executive producer) néhány korábbi filmje: Ausztrália (Australia), A hűtlen (Unfaithful), A tolmács (The Interpreter), a Közellenségek (Public Enemies) és a négyszeres Oscar-díjas Tégla (The Departerd).

 

Rasmus Videbaek (operatőr) Nikolaj Arcel rendező régi munkatársa. Legsikeresebb közös filmjük az Oscar-díjra jelölt Egy veszedelmes viszony. Ő volt az operatőre a Fusi (Fúsi) című izlandi filmnek, és a Prédára várva (Go with Me) című thrillernek.

 

CHRISTOPHER GLASS (díszlettervező) tervezte az Arthur Newman világa (Arthur Newman) és A dzsungel könyve (The Jungle Book) díszleteit.

 

TRISH SUMMERVILLE (jelmeztervező) fontosabb munkái: Az éhezők viadala: Futótűz, Holtodiglan (Gone Girl), A tetovált lány (The Girl with the Dragon), Westworld.

 

Alan EDWARD Bell (vágó) olyan filmekben dolgozott, mint Az éhezők viadala: Futótűz (The Hunger Games: Catching Fire), Az éhezők viadala: A kiválasztott - 1. rész (The Hunger Games: Mockingjay Part 1), Az Éhezők Viadala - A kiválasztott befejező rész (The Hunger Games: Mockingjay Part 2), A csodálatos Pókember (The Amazing Spider-Man), az 500 nap nyár ((500) Days of Summer), és az Alex és Emma - Regény az életünk (Alex & Emma).

 

DAN ZIMMERMAN (vágó) első filmje az Omen (The Omen) remake-je volt, később ő vágta többek között a Ragadozókat (Predators), a Max Paynet, és a Die Hard - Drágább, mint az életedet (A Good Day to Die Hard).

 

TOM HOLKENBORG (zeneszerző) az utóbbi évek egyik legfoglalkoztatottabb komponistája. Filmjei: Mad Max – A harag útja (Mad Max: Fury Road), Fekete mise (Black Mass), az Acélember (Man of Steel), A sötét lovag - Felemelkedés (The Dark Knight Rises), Eredet (Inception), Deadpool, Batman Superman ellen - Az igazság hajnala (Batman v Superman: Dawn of Justice).

 

 

 

A Sony Pictures Releasing bemutatja ”THE DARK TOWER” IDRIS ELBA, MATTHEW McCONAUGHEY, TOM TAYLOR, Claudia Kim, FRAN KRANZ, ABBEY LEE, JACKIE EARLE HALEY. Producer: Akiva Goldsman, Ron Howard & Erica Huggins. Forgatókönyv: Akiva Goldsman & Anders Thomas Jensen, JEFF PINKNER & Nikolaj Arcel. Regény: Stephen King. Executive producer: JEFF PINKNER & G. Mac Brown. Kép: Rasmus Videbaek. Díszlet: CHRISTOPHER GLASS. Jelmez: TRISH SUMMERVILLE. Vágó: Alan EDWARD Bell & DAN ZIMMERMAN. Zene: TOM HOLKENBORG. Rendezte: Nikolaj Arcel

 

Címkék