Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Hazánk lehet a kínai konténeres áruforgalom elosztóbázisa

Hazánk lehet a kínai konténeres áruforgalom elosztóbázisa
B3V3Z3T3M

 

Sokéves várakozást követően az elmúlt hónapokban három magyar cég fő szervezésében elindult a kínai-magyar konténeres irányvonati forgalom – eddig közel 40 vonat és mintegy 1.400 konténer érkezett három útvonalon hazánkba. A forgalmi előrejelzések alapján a kínai vasúti konténerforgalom érdemi növekedése várható. Reális esély van arra, hogy a Kínából az EU-ba áramló áruforgalom jelentős részét regionális logisztikai központként Magyarország ossza szét a kelet-európai térségbe – véli a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ). Az áruforgalom növekedését a geopolitikai változások mellett a NAV által kialakított új vámkezelési gyakorlat is segíti.

Sokéves várakozást követően most megérett a helyzet arra, hogy Magyarország a geopolitikai helyzetéből adódóan a közép-kelet-európai térség logisztikai központjává váljon. Az Európai Unió piacán belül és kívül az elmúlt két-három évben történt változások – orosz embargó, migránsválság, gazdasági termelési súlypontok átrendeződése, pireuszi kikötő hosszú távú kínai bérlete stb. -, hatására a Magyar Kormány és a magyarországi logisztikai szolgáltatók egymást erősítve érdemben is léptek annak érdekében, hogy a Kínából az EU-ba áramló áruforgalom egy része Magyarországra érkezzen, és innen osszák szét a kelet-európai térségbe.

Az elmúlt hónapokban az MLSZKSZ tagvállalatainak szervezésében elindult a Kínából vasúton érkező konténerek magyarországi átrakása és továbbítása az európai piacok felé. A vonatok három útvonalon – Fehéroroszország/Lengyelország, Ukrajna, Pireusz – heti rendszerességgel érkeznek Magyarországra az Ekol Logistic Kft., a GHIBLI Szállítmányozási Kft. és a Rail Cargo Hungaria Zrt. közreműködésével. A cél az, hogy az északi irányból érkező konténer irányvonatok útvonalát úgy szervezzék, hogy azok a záhonyi határbelépőt használják és vegyék igénybe a Záhony Port Zrt. konténerátrakási képességeit. A kínai konténervonatok többsége a BILK Kombiterminált használják, egy kisebb részük pedig a Mahart Container Center csepeli kombitermináljára érkezik.

A kínai vasúti konténeres forgalom magyarországi vonzásának egyik kulcspontja, hogy a magyar vámhatóság példaértékű rugalmassággal áll hozzá a távol-keleti konténeres forgalom kezeléséhez. A NAV által, a jogszabályok betartásával kialakított új technológia érdemben segíti a konténerek gyors szabadforgalomba helyezését és átengedését az unió országaiba azzal, hogy a konténerek okmányainak ellenőrzését már akkor megkezdik, amikor azok elindulnak a feladóállomásokról. Így a kínai áru a vámkezelést követően gyorsan tovább haladhat a célországok felé, amely növeli hazánk logisztikai versenyképességét.

A forgalmi előrejelzésekből jól látszik, hogy az előbb említett irányokból – a jelenleg még eltérő gyakorisággal – érkező kínai vasúti konténerforgalom jelentős növekedésére számíthatunk – mondta Fülöp Zsolt. Az MLSZKSZ elnöke szerint amennyiben a forgalom állandósul és nő, akkor a budapesti terminálok mellett - forgalomtól függően - a szabad kapacitással rendelkező vidéki terminálokat is be lehet kapcsolni a forgalom bonyolításába, hogy a kínai ügyfelek gördülékeny, gyors és zavartalan kiszolgálása biztosított legyen. Emellett a fogadó terminálokon javasolt bevezetni a röntgenkapus ellenőrzést, amely gyorsítja a hatósági ellenőrzés folyamatát, illetve növelni kell a kelebiai vasúti határátlépő technológiai kapacitását. Meg kell vizsgálni annak lehetőségét is, hogy a Budapesten alkalmazott kínai konténeres vámkezelési gyakorlat milyen feltételek mellett működhet a vidéki terminálokon – hangsúlyozta Fülöp Zsolt.

 

 

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségéről

 

Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) a hazai logisztikai és közlekedési szakma egyik meghatározó szervezete, amely a magyar logisztikai szolgáltató központok közel 90 százalékát fogja össze. Magyarországon, az MLSZKSZ az egyetlen olyan szövetség, amely a komplett szolgáltatási láncot lefedi. A Szövetséget 2002-ben alapították. Alapításkori cél volt, hogy segítsék a logisztikai szolgáltató központok hatékony együttműködését, elősegítsék a vonzáskörzetükben működő vállalkozások üzleti tevékenységét (közös energia beszerzések szervezése, szakmai anyagok-, felmérések készítése stb.), növeljék versenyképességüket és új üzleti lehetőségeket teremtsenek. Tagsága 76 szervezetből áll, a tagság árbevétele 2016-ban meghaladta a 355 milliárd forintot.

 

 

Címkék