Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

A dohányzás is növelheti a meningococcus okozta agyhártyagyulladás kialakulásának kockázatát

A dohányzás is növelheti a meningococcus okozta agyhártyagyulladás kialakulásának kockázatát

Az idegrendszert érintő fertőző betegségek közül az agyhártyagyulladás a legismertebb, ennek ellenére a legtöbben alig tudnak róla valamit. Abban az esetben, ha az agyhártyák gyulladását a fent említett baktérium okozza, jellemzően a 25 év alatti korosztály érintett. A kórokozó terjedésében szerepe lehet a közös pohár, és evőeszköz használatnak, éppen úgy, mint a köhögésnek vagy a csókolózásnak. Az agyhártyagyulladás e típusa igen gyors lefolyású lehet, súlyos tünetek jellemzik, és helyrehozhatatlan következményekkel járhat - erre hívja fel a figyelmet Dr. Béres Zsuzsanna, a Budai Oltóközpont oltóorvosa.

A betegséget baktérium okozza, mely cseppfertőzéssel, direkt kontaktussal terjed. „Az előfordulási gyakorisági görbe egyik csúcsa 6-8 hónapos korra esik nálunk, többek között ezért javasolt az alap immunizációt féléves korra befejezni. Afrika Szub-szaharai régióiban komoly erőfeszítések történnek a betegség megfékezésére, ezt mi sem mutatja jobban, mint hogy 15 országban mintegy 220 millió oltás került beadásra” - mondja Dr. Béres Zsuzsanna.
 


 
A betegség terjedésének éppúgy kedvezhet a közös pohár és evőeszköz használat, mint a köhögés és a csókolózás, a szakember elmondása szerint ezért egy kollégiumi zárt közösségben nagyobb az esély a kórkép kialakulására.

"Korábban zajlott felső légúti infekció hajlamosít a betegség kialakulására, és a megfigyelések alapján a dohányosok esetében is gyakrabban fordul elő. Komoly rizikócsoportba tartoznak az immunsérültek, lépeltávolítottak, előfordulása pedig leginkább a 25 év alattiak körében jellemző.”

Létezik tünetmentes hordozói állapot, ezek a betegek képesek másokat megfertőzni. "Az orrgaratban szaporodik, innen a véráramba kerülve jut el a többi szervhez, illetve a véragy­­-gáton átlépve a központi idegrendszert is megbetegítheti. A betegség legsúlyosabb formái között szerepel a véráram fertőzés, az agyhártyagyulladás, illetve ezek kombinációja. De a baktérium okozhat tüdőgyulladást, középfülgyulladást, gégefő-gyulladást is” - hívja fel a figyelmet a doktornő.

Nem ismerhetők fel biztosan a tünetek

A lappangási idő 2-10 nap, átlagban a 3-4 nap a jellemző, de akár pár óra alatt is lélegeztető gépre kerülhet a fertőzött személy. A kezdeti tünetek nem ismerhetőek fel biztosan, de fokozottan kell figyelni, ha ezeket tapasztaljuk: hirtelen láz, fejfájás, rossz közérzet, esetlegesen kialakuló fényérzékenység, hányinger, hányás, tarkó kötöttség, aluszékonyság, romló tudat állapot, lila foltok a bőrön.
 



"Nagyon ritkán ugyan, de sajnos előfordulhat rendkívül gyors lefolyású változata a betegségnek, amikor akár pár óra alatt annyit romlik az érintett állapota, hogy intenzív osztályos ellátásra, lélegeztető gépre van szükség. Az időben elkezdett antibiotikum terápia ellenére is az érintettek 10-15 százalékát elveszítjük, a súlyos esetekben, amikor az agyhártyagyulladás és a véráram fertőzés is kialakul, ez a szám már 40% százalék is lehet” - hangsúlyozza a Budai Oltóközpont oltóorvosa.
 
A betegséget követően maradványtünetek alakulhatnak ki, ez az esetek ötödében elő is fordul, illetve végtag amputációkra is szükség lehet. A betegség védőoltással megelőzhető, több típusú oltóanyag érhető el, ezek beadási sémája viszont életkoronként, vakcinánként eltérő, így érdemes szakember segítségét kérni.

Forrás: Budai Oltóközpont, purecom
Fotók: Pinterest

Címkék