Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Nem beszélünk róla, pedig létezik

Nem beszélünk róla, pedig létezik

– A szülői elidegenítés súlyos károkat okoz


 

A szülői elidegenítés (Parental Alienation) fogalma hazánkban még kevéssé ismert. A jelenség, miszerint a szülő érzelmi zsarolással vagy fenyegetéssel és befolyásolással próbálja a gyermeket a másik szülő ellen hangolni, egyes esetekben a másik szülőt vádolja meg nem történt mentális vagy fizikai bántalmazással, számos országban már bűncselekménynek számít. Az Apák az Igazságért Egyesület az Emberi Erőforrások Minisztériuma Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztályának támogatásával november 30-án tartotta első szakmai konferenciáját a témában.


 

A szülői elidegenítés (Parental Alienation) témájában tartotta első szakmai konferenciáját jogi és pszichológus szakemberek bevonásával Az Apák az Igazságért Egyesület, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztályának támogatásával. A november 30-án tartott rendezvény elsődleges célja a figyelemfelhívás volt – ugyan nemzetközi szinten már több törvény is született a témában, Magyarországon erről még kevés szó esik, és a jogi, pszichológiai eljárásokban is ritkán merül fel.


 

Mi is az a szülői elidegenítés?

 

1991. évi LXIV. törvény

a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló törvény

2 cikk.

2. Az Egyezményben részes államok megteszik a megfelelő intézkedéseket arra, hogy a gyermeket hatékonyan megvédjék minden, bármely formában jelentkező megkülönböztetéstől és megtorlástól, amely szülei, törvényes képviselői vagy családtagjai jogi helyzete, tevékenysége, véleménynyilvánítása vagy meggyőződése miatt érhetné őt.


 

A szülői elidegenítés során az egyik szülő olyan módon sajátítja ki a gyermekét, hogy érzelmi zsarolással vagy fenyegetéssel próbálja a másik szülő ellen hangolni őt. Jellemző az érzelmi manipuláció, aminek eredményeképp a gyermek lassan teljesen elfordul a másik szülőtől és értéktelennek minősíti. A cél érdekében az elidegenítő szülő akár hamis vádakat is felhoz, és büntető eljárás alá vonja a másik felet. Mivel a folyamatnak súlyos mentális hatásai is lehetnek a gyerekre nézve, a szindrómát egyfajta mentális gyermekbántalmazásnak is minősítik. Az elidegenítés során gyakran megtörténik, hogy a gyermekben olyan negatív érzések is eluralkodnak, mint az önhibáztatás, a düh, és depresszió alakul ki náluk. „Ez az „állapot” azért is különösen veszélyes a gyerekre nézve, mert sokszor nincsenek is tudatában, hogy bármiféle bántalmazásnak esnek áldozatul. A következmények azonban súlyosak lehetnek. Amennyiben az elidegenítő szülő sikerrel jár, a gyermek mindenféle indok nélkül visszautasítja a másik szülőt” - mondja Tomasovszki László pszichológus. Noha a szindrómának jellemzően nincsen egységes jogi háttere, egyes bíróságok már elismerik a szülői elidegenítést a gyermekekkel való visszaélés egyik formájaként, Brazíliában és Mexikóban például bűncselekménynek számít az elidegenítés, de Romániában és Ausztriában is jogi következményei vannak.


 


 

Mi a helyzet itthon?


 

Hazánkban a szülői elidegenítés ismerete és kezelése még gyerekcipőben jár. Az Apák az Igazságért Egyesület 2014-ben jött létre, hogy olyan szülők számára nyújtson tanácsadást, jogi segítséget, akiktől a gyermeküket próbálják elidegeníteni. Mindemellett a lehető legszélesebb társadalmi kommunikációt kívánják kifejteni a témában, szakemberek bevonásával. Mivel a válások után jellemzően az édesanyának ítélik meg a gyerekeket, a közvélemény hajlamos az apákhoz kötni a pedig ez tévedés. „A szülői elidegenítést sokszor a férfihez kötik tévesen, holott nemtől független, minthogy Az Apák az Igazságért Egyesület tagjai között is számos anya található. A konferencián éppen ezért kizárólag szakmai alapon közelítettük meg a kérdést, és az volt a célunk vele, hogy felhívjuk a figyelmet a jelenségre, felismerhetővé tegyük a szülői elidegenítés jeleit a gyermekvédelmi jelzőrendszerben, és szakmai párbeszédet folytassunk. Ezt a célt elértük. Pontos hazai adatok nem születtek még a témában, de a gyámügyi eljárások kb. 90%-nál fellelhető a szülői elidegenítés” - mondta Szaniszló Csaba, Az Apák az Igazságért Egyesület elnöke.


 

Fontos az edukáció

A szülői elidegenítés több szakterületet is érint, éppen ezért a konferencián jogi és pszichológus szakemberek is beszéltek a témáról. A jelenség bemutatása és szimptómái mellett szó esett a gyámhatósági eljárásokról, az apai szerepről és jelenlétének fontosságáról egy gyermek életében, de rámutattak a magyar igazságügyi szakértés anomáliáira is. A hazai előadók mellett a szakmai konferenciához egy videóelőadás keretében Amy J.L. Baker amerikai pszichológus, kutató, a téma egyik legnagyobb nemzetközi szaktekintélye is csatlakozott. A közel 200 résztvevő 70%-a pszichológiai, jogi, gyámügyi területről érkezett.

Abban minden szakértő egyetértett, hogy a jelen konferenciához hasonló megmozdulások, ezáltal az edukáció, valamint a társadalmi kommunikáció nagy mértékben hozzájárulhatnak, hogy a szülői elidegenítés folyamata kellően felismerhető legyen, és még azelőtt meg lehessen állítani, mielőtt a gyermek súlyos lelki sérüléseket szenvedne el.

Az Apák az Igazságért Egyesület folyamatosan végez edukációs tevékenységet, miközben a hozzájuk fordulók számára is tanácsadást, számos esetben jogi segítséget biztosít. Az Egyesület reméli, hogy az egyre többeket foglalkoztató téma nem válik politikai viták tárgyává, hiszen maga az Egyesület sem kapcsolódik semmilyen párthoz, politikai oldalhoz. Az Apák az Igazságért Egyesület jövőre a mostaninál is nagyobb, szélesebb körű konferenciát tervez.

 

 

Címkék