Magyarország egyik legismertebb hegymászója Suhajda Szilárddal a K2 hegycsúcsát szeretné megmászni

 

Klein Dávid néhány hete ért haza a 8091 méter magas Annapurnáról, azonban máris egy újabb expedícióra készül. Suhajda Szilárd hegymászóval június 14-én indulnak útnak a 8611 méteres K2 csúcs megmászására. A Johnnie Walker K2 Expedíció keretében Szilárd és Dávid közös célja, hogy együtt vigyék fel a magyar zászlót Földünk második legmagasabb hegycsúcsára. A hegymászók előzetes becslések alapján június 27-ig érik el az alaptárbort. A „hegyek királya”-ként is emlegetett K2 csúcsán még nem járt magyar hegymászó.

 

Klein Dávid és Suhajda Szilárd 3 éve ismerik egymást és az utóbbi időben többször is voltak már közös túrán, azonban ez az első alkalom, hogy egy nagyobb expedícióban is együttműködnek. A két hegymászó utoljára az Alpokban tett egy téli túrát, amellyel már a tavaszi-nyári hegymászó idényre készültek.

 

Klein Dávid május elsején ért fel a 8091 méteres Annapurna csúcsára a Johnnie Walker Annapurna Expedíció keretében. Nem időzött itthon sokáig, így az előző expedíció során megszerzett akklimatizációs „tőkéjét” kamatoztatni tudja majd a következő nagy kihívás során. Célja a Karakorum-Himalája 2-es számú csúcsa, a K2 lesz. Ezúttal nem egyedül vág neki az expedíciónak: vele tart jó barátja és mászótársa, Suhajda Szilárd is, így ketten alkotják a Johnnie Walker K2 Expedíció csapatát.

 

A K2 a Föld második legmagasabb hegycsúcsa, Pakisztán és Kína határán, a Karakorum hegységben. A csúcs tengerszint feletti magassága 8611 méter. Először két olasz hegymászónak sikerült megmásznia 1954-ben. A K2-ről érdemes megemlíteni, hogy – a himalájai csúcsokkal ellentétben – ez a hegy leginkább a nyári időszakban mászható, hiszen a Himalája vonulata a monszunnal érkező csapadékot felfogja, így annak hatása a Karakorumban már nem igazán érzékelhető. 2005-ben Kollár Lajos vezetésével Erőss Zsolt és csapata kísérelte meg elérni a K2 csúcsát, Zsolt azonban az időjárási viszonyok miatt 8350 méterről kénytelen volt visszafordulni. Magyarok közül utoljára Suhajda Szilárd és Varga Csaba tettek kísérletet a hegycsúcs elérésére 2015-ben. Akkor az összes magasabban elhelyezkedő tábort elvitte egy lavina, megsemmisítve a sátrakat és felszereléseket is egyben. „Az Abruzzi-gerinc néhány nap leforgása alatt vált háborús övezetté” – írta tavaly Szilárd a naplójában. A 2015-ös nyári szezonban senki nem mászta meg a K2-t, azonban Szilárdnak és Csabának sikerült a helyszínen lévő 100 hegymászó közül a legmagasabbra, 7400 méterig jutni.

 

A Johnnie Walker K2 Expedíció során Dávid és Szilárd célja, hogy oxigénpalack és teherhordók segítsége nélkül érjék el a 8611 méteres csúcsot, melyen magyar állampolgár még nem járt. Mindketten a megfontoltság hívei és hasonlóképpen gondolkoznak a hegymászás lényegéről, stratégiájáról. Azt vallják, hogy „egy expedíció akkor tekinthető sikeresnek, ha elérték a csúcsot és a hegymászók épségben le is jöttek a hegyről.”

 

Az expedíció fő támogatója ezúttal is a Johnnie Walker. A Diageo kereskedelmi- és marketing igazgatója, Edvi Szabolcs az együttműködés kapcsán elmondta: „A Johnnie Walker a világ vezető blended skót whisky-jeként igyekszik inspirálni az embereket, hogy minél többen lássák, milyen pozitív folyamatokat indíthat be, ha az életöröm vezérli mindennapjainkat. Legutóbbi expedíciója során Klein Dávid méltán tudta képviselni a márka által vallott nézeteket, miszerint igazán csak az életöröm az, amely sikeressé tehet egy embert: nem feltétlenül a siker a kulcs a boldogsághoz, éppen a boldogság, az életöröm az, ami a sikerhez vezet, ez visz közelebb céljaink eléréséhez. Úgy gondolom Dávid és Szilárd tökéletes képviselői lesznek ezen nézetnek a K2 hegy mászása során is, hiszen mindketten azt csinálják, amit a legjobban szeretnek és egyben élveznek is: legfőbb örömforrásuk a hegymászás. Örömmel és büszkén támogatjuk a két hegymászót a Johnnie Walker K2 Expedíció során.”

 

{gallery}

 

 

A Johnnie Walker K2 Expedíció legfontosabb adatai:

 

TIMING
Dátum	Tervezett fázis
2016. június 14., 13.50	Indulás a budapesti Liszt Ferenc reptérről, az úti cél Iszlámábád, Pakisztán
június 15-17.	Ügyintézés Iszlámábádban
június 17 – 27.	Az alaptábor elérése (Skardu tartományi fővároson keresztül)
június 27 – augusztus eleje	Mászó időszak (táborok kiépítése, akklimatizáció, csúcstámadás várható időpontja: augusztus eleje)
augusztus eleje-közepe	Levonulás
augusztus második fele	Hazaérkezés Budapestre

 

 

 

 

TÁBOR – MAGASSÁG
Tábor / csúcs	Magasság
Alaptábor	5100 m
ABC (előretolt alaptábor)	5300 m
1-es tábor	6050 m
2-es tábor	6700 m
3-as tábor	7350 m
4-es tábor	8000 m
Csúcs	8611 m

 

 

Néhány adat a Magyar Expedíciós hegymászásról

 

A program-szerű magyar expedíciós hegymászás egy fontos (hiánypótló) fejezete zárulna le akkor, ha a hazai hegymászás „teljesítené” az összes nyolcezer méter feletti csúcs palack nélküli megmászását.

 

1990-től napjainkig a 14 nyolcezres közül 12 megmászását teljesítették magyar állampolgárok. (Ebből 11-et oxigénpalack használata nélkül. Csupán az Everest megmászásai születtek kivétel nélkül palackkal.) A cél minden 14 nyolcezer méter feletti csúcs elérése magyar állampolgárok által, oxigénpalack használata nélkül.

 

Összesen 14 darab 8000-es csúcs van, melyek főcsúcsai közül 11-en jártak magyarok oxigénpalack nélkül. A következő hegyek főcsúcsait nem mászták még meg magyarok oxigén nélkül: Shishapangma főcsúcs (8027 méter), Mount Everest oxigénpalack nélkül (8848 méter) és a K2 (8611 méter). A Shishapangma alacsonyabban elhelyezkedő csúcsán, a Central Peaken (8008 méter) már járt magyar hegymászó, 1987-ben és 2003-ban is.

 

Klein Dávid szerint az alábbi feladatok várnak még a magyar expedíciós hegymászókra e fontos fejezet lezárásához:

 

• A K2 megmászása palack nélkül

• A Shishapangma főcsúcsának elérése palack nélkül

• Az Everest megmászása oxigénpalack használata nélkül

• Dávid szintén fontosnak tartaná, ha sikerülne oda-vissza palack nélkül megmászni a Kancsendzönga csúcsát

 

Klein Dávid a magyar expedíciós hegymászás helyzete kapcsán elmondta: „Mind a Shishapangma, mind a Kancsendzönga vagy az Everest esetében nagyon fontosnak tartom, hogy tisztelegjünk azok előtt, akik előttünk jártak, eredményeket értek el ezeken a hegyeken. De igen: felismerem, hogy ezeken a csúcsokon még van mit tennünk, ha el akarunk jutni a fent emlegetett korszakhatárig.”