Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

A Heineken Hungária 2017-es innovációit teszteltük

A Heineken Hungária 2017-es innovációit teszteltük

A HEINEKEN Hungária idei innovációit a fogyasztói igények ihlették. A legnagyobb márkán, a Sopronin, a nagy sörgyártók közül egyedüliként, idén egy új, felsőerjesztésű variánssal jelentkezik a cég. Az APA után most egy IPA sörkülönlegességet vezetnek be a piacra. A Soproni Óvatos Duhaj IPA íze a szokásos világos sörökhöz képest virágosabb, gyümölcsösebb és gazdagabb, amely a különleges gyártási technológiának és a készítéskor felhasznált Citra és Cascade komlóknak köszönhető.

Az import sörkülönlegességek kedvelői sem maradnak újdonságok nélkül, mert 2017-től a HEINEKEN „Beers of Europe” néven csokorba gyűjti a legkiválóbb prémium import söröket. A koncepció lényege, hogy minden sör egy külön világ, melyet a HEINEKEN Hungária csokorban kínál a fogyasztóknak. A válogatás a már megszokott és méltán népszerű Edelweiss és Krusovice sörök mellett két vadonatúj márkát is tartalmaz, 2017-től ugyanis elérhető a HEINEKEN Hungária kínálatában a belga apátsági sör, az Affligem és a különleges, meggyes lambic sör, a Mort Subite is.

A kétszámjegyű növekedést elkönyvelő Gösser NaturZitrone radlerek új ízekkel egészülnek ki, a meglévő citromos mellé elérhető lesz a grapefruit és a bitter lemon ízesítés is. Valamint új, meggy-citrom variánssal egészül ki a Soproni Radler család is.

2017 méltán nevezhető a HEINEKEN Hungária esetében az innováció évének, hiszen most először a Heineken márka is egy példa nélküli újdonsággal érkezik, az alkoholmentes Heineken 0,0-val. A Heineken sörfőző mesterei a nulláról indulva évekig kutattak, kísérleteztek és kóstoltak, míg végül megalkották ezt az egyedülálló receptúrát: dupla főzés, frissítő, gyümölcsös ízjegyek és a lágy maláta aromájának tökéletes egyensúlyát, alkoholmentes változatban.

{gallery}

Maláta: Árpa, búza és egyéb gabonafélék csíráztatásával készült termék. A malátázás folyamán az a cél, hogy a gabonaszemekben elkezdődjön a csírázás, és aktiváljuk saját enzimeiket, hogy később, a sörcefrézés során felhasználjuk őket. A gabonát áztatás és aszalás után megpörkölik, hogy jellegzetes aromát és színt kapjanak. Itt dől el, milyen típusú maláta lesz belőlük (pl.: pilzeni, müncheni, stb.). A sör színét elsősorban a megfelelő fajtájú és mennyiségű malátával lehet kialakítani. Speciális maláta típus a festő maláta, melyet a malátagyárban magas hőmérsékleten szárítanak és pörkölnek, ettől kapja jellegzetes sötétbarna színét. Elsősorban a maláta beltartalma határozza meg a sör habjának intenzitását, keménységét.

Komló: A sörkomló a kenderfélék családjába tartozó nemesített növény, amelynek a virágát, azon belül is a nőivarú megtermékenyítetlen virágait használják a sörhöz. Megkülönböztetünk keserű és aromakomlót. Az előbbi adagolásával állíthatjuk be a sörfajtára jellemző keserűséget a komlóforraláskor, az utóbbival pedig a jellegzetes aromás ízeket. Számos pozitív élettani hatása is van: stresszoldó, enyhe nyugtató, antioxidáns, de a sör kissé vízhajtó tulajdonságát is neki köszönheti. A komlót tradicionálisan a főzőházi folyamatok végén a forralásnál adják hozzá a likvidhez. Ha viszont a komlót az erjesztés során adagoljuk, ahol már hideg van, rengeteg érdekes ízaromát kaphatunk a sörben a mangótól a sárgabarackon át a bodzáig.

Élesztő: Az élesztő egy gombafajta, egy mikroorganizmus, akit mi dolgoztatunk. Ő felelős az alkohol, CO2, és sok aroma anyagért a sörben. Nélkülözhetetlen szerepe van a gyártásban, a kész sör ízvilágában, és befolyásolja a gyártás időtartamát is. Az A élesztő egy speciális törzs, amelyet csak a Heinekennél használunk, genetikáját csak a holland központ ismeri.

Erjesztés: A modern serfőzésben kétféle erjesztési eljárást használnak: a felső- és az alsóerjesztést, amelyet meleg és hideg erjesztésnek is neveznek.

Felsőerjesztés: A felsőerjesztésű sörök esetében az élesztő az erjesztést követően az erjesztő tank alján gyűlik össze, az erjesztés pedig magasabb hőmérsékleten történik. A felsőerjesztésű sörök közül a legismertebbek, az „ALE” sörök, egyre népszerűbbek hazánkban is. Ennek oka lehet az is, hogy míg a nálunk megszokott láger sörök könnyed, iható lágy sörök, addig az ALE-ek fanyarkás, gyümölcsös ízvilággal rendelkeznek, ezért különlegességnek számítanak. Az ALE sör főleg az angolszász régióban honos, ahol ragaszkodtak a régi sörfőzési szokásokhoz.

Alsóerjesztés: Az alsóerjesztésű sörök, vagy más néven „láger” sörök esetében az erjesztést követően az élesztő az erjesztő tank alján gyűlik össze, az erjesztés pedig alacsonyabb hőmérsékleten történik, mint az ALE típusú söröknél. A lager szó a német (lagen) tárolni szóból ered, és a XIX. században kezdett egyre népszerűbb lenni. A magyar sörpiac közel 80%-át láger sörök teszik ki.

Szűrés: A szűretlen sör azt jelenti, hogy a sört kiszerelés, tehát palackozás vagy hordózás előtt nem szűrik meg, így nem lesz tisztán áttetsző, mint a szűrt sörök. Ezt a zavarosságot elsősorban a sörélesztő okozza, ami különleges ízt ad a sörnek és egészséges is.

Pasztőrözés: A pasztőrözés hőkezelést jelent, ami a sör mikrobiológiai stabilitását (hosszabb eltarthatóságát) segíti. Minimális hatása van az ízre, nagyon jó kóstolónak kell lenni ahhoz, hogy megérezzük a különbséget. Az ízre akkor van hatása ha „túlpasztőrözzük” a sört. Pasztőrözni lehet külön csak a sört és lehet üvegben is.

Tartósítás: A Heineken Hungária által forgalmazott sörökben nincs tartósítószer, a romlást pasztőrözéssel és a stabilizálással érik el.

Alkohol: A söröket az alkoholtartalmuk alapján lehet kategorizálni. Különböző fajta sörök különböző alkoholtartalommal bírhatnak. Ez inkább típustól függ, nem pedig minőségtől.

IPA azaz India Pale Ale: Az IPA sört az angolok találták fel India gyarmatosításakor, ahol szerették volna a kedvenc ale sörüket inni, ami azonban rendre megromlott a hosszú tengeri szállítás során. Kikísérletezték, hogy ha több komlót adnak hozzá, akkor tartósítani tudják a sört, ráadásul nagyon izgalmas ízvilágot is el tudtak így érni, emiatt pedig hamar elterjedt ez a típus világszerte. Az IPA nagyon közel áll az APA-hoz, leginkább az élesztőben és a komlózásban különbözhetnek (de mind a kettő felsőerjesztésű).

Cider: A sörhöz hasonlóan a cider készítés is erjesztési technológián alapszik. Viszont amíg a sör alapanyaga a keményítő, melyet cefrézni szükséges, hogy a sörélesztő alkohollá tudja alakítani, addig a cider élesztője az almalében lévő cukrokat közvetlenül erjeszti le. A sör fűszere a komló, a cider fűszere a gyümölcsök aromája és édessége, ezért jellegében más karakterű ital. A ciderrel a hagyományosan sörfogyasztási alkalmakra kínálunk alternatívát, ezzel új fogyasztókat tudunk megszólítani.

Radler: A radler nem gyümölcssör, hanem gyakorlatilag egy természetes maláta alapú üdítőital. Készítésekor a sört elkészítjük normál eljárással, majd szűrés közben adagolunk hozzá különböző ízű gyümölcssűrítményt.