Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Mindent az Ó, anyám! című filmről

Mindent az Ó, anyám! című filmről
  • 2017. 05. 10.

A 20th Century Fox bemutatja

Ó, ANYÁM!

(Snatched)

 

Magyarországi mozibemutató:

2017. május 11.

 

Szereplők:

AMY SCHUMER

GOLDIE HAWN

JOAN CUSACK

TOM BATEMAN

 

Forgatókönyvíró:

KATIE DIPPOLD

 

Fényképezte:

FLORIAN BALLHAUS

 

Látványtervező:

MARK RICKER

 

Zene:

CHRIS BACON

THEODORE SHAPIRO

 

Rendezte:

JONATHAN LEVINE

 

{gallery}

A magyar változat munkatársai

 

Emily Middleton Mezei Kitty

Linda Middleton Udvaros Dorottya

James Varga Gábor

Jeffrey Middleton Király Attila

Morgan Russell Bognár Tamás

Dr. Armando Molnár Levente

Morgado Nagypál Gábor

Ruth Pogány Judit

Roger Simmons Mihályfi Balázs

Michael Géczi Zoltán

Vásárló Csuha Bori

Lew Börcsök Enikő

Recepciós Seder Gábor

Tetovált emberrabló Zágoni Zsolt

Kisteherautó-sofőr Törköly Levente

Tini pultos Gacsal Ádám

Maco Kapácsy Miklós

Követségi hivatalnok Láng Balázs

Ezredes Szatmári Attila

Dögös pasi Sarádi Zsolt

 

További magyar hangok

 

Bárány Virág

Czifra Kriszta

Farkas Zita

Fehérváry Márton

Gyarmati Laura

Hábermann Lívia

Hajtó Aurél

Hegedűs Miklós

Lipcsey Colini Borbála

Németh Attila

Sörös Miklós

 

 

Magyar szöveg Heltai Olga

Felvevő hangmérnök Márkus Tamás

Rendezőasszisztens és vágó Simkóné Varga Erzsébet

Gyártásvezető Fehér József

Szinkronrendező Dóczi Orsolya

Keverőstúdió Deluxe Media

Szinkronstúdió Mafilm Audio

 

Emily Middleton (Amy Schumer) imád álmodozni. Ugyanakkor ambiciózus is, mint mi mindahányan. Igaz, a sikerre még várnia kell, mint ahogy persze mi sem szerepelünk – egyelőre – az Oscar-díjas Nobel-díjasok tavalyi listáján. Bár Emilyt némileg vigasztalhatja, hogy új pasija, Michael (Randall Park) ifjú zenészként már kezdeti sikereket arat. Mi több, a filmbéli egzotikus vakáció során összefutnak néhány grupival, vagyis idétlen rajongóval is, ami lehet egészen elképzelhetetlen véletlen is, bár egy szervezett píárakció sem kizárt. Persze ez ahhoz hasonló, mint amikor az ember nyer a lottón egy ingyenvakációt két személyre, a repjegy azonnal felhasználandó, készpénzre nem váltható.

Tessék, ezt is Emily nyerte. De kit vigyen magával, ki mondana feltétel nélküli igent neki? Hirtelen senki nem jelentkezik nyaralópartnernek, csak az, aki mindig ráér, lelkes és levakarhatatlan: az anyja, Linda (Goldie Hawn).

Ők ketten, úgy látszik, örökre elválaszthatatlanok, pedig már mindent kipróbáltak, ami végre elválaszthatná őket. Például már jó ideje egyáltalán nem laknak közel egymáshoz. És nincsenek is valami nagy véleménnyel a másikról. Linda szerint az ő kislánya csodálatos kis teremtés, aki még egy kósza tavaszi szellőtől is megriad. És persze ahányszor csak alkalma adódik rá, ki is fejti ebbéli meggyőződését, a lehető legtisztább kiejtéssel és messzire hallhatóan. Jó vélemény terén Emily sem marad adósa. Szerinte az anyja egy várkastélyban él, amelynek hídját örökre felhúzta, és hét lakat alatt tölti napjait a macskáival és az édes kis fiacskájával. Ami ezen a várkastélyon kívül esik, az a mások élete, érdektelen.

Most már a valóságot nézve, tehát Emily sarkos véleményétől függetlenül is, A szingli anyuka Linda Middleton elégedett a saját kis kertvárosi életével, imád életvezetési tanácsokat adni a kislányának, persze csak két fazekas-tanfolyam között, amikor éppen nem az ifjúságát próbálja kissé korosabban felidézni. Ahogyan a Lindát alakító Goldie Hawn összefoglalta a szerepét: amióta a férje otthagyta, mintha kicsit megváltozott volna az élete… Azt hiszem, valamennyire megrendülhetett az önbizalma is, mert mostanában mintha kicsit hezitálna, mielőtt kimerészkedik az utcára…

Nem is annyira meglepő tehát, ha Emily, aki már sok vicces ifjúkori kalandot hallgatott végig az anyja szájából és múltjából, most kirángatná őt a való világba, ahol az élet zajlik, például az övé is. És nyílik-e annál jobb alkalom egy ilyen kalandra, mint épp egy visszaválthatatlan, mindenképpen leutazandó, tombolán nyert, váratlan jegy, előre el nem tervezett utazás, amelyre gyorsan kell ismerős partnert találni?

Sose végy akciós, átírhatatlan, túlságosan olcsó, semmire sem jó repülőjegyet – tartja a régi mondás, amelyet eddig Emily is mindig megfogadott, ellentétben anyja más életvezetési tanácsaival. Legfeljebb annyit tehetett, hogy ballépéséből valamit mégis jóvátegyen, hogy anyját is belerángatta ebbe a szinte biztosan rosszul végződő kalandba.

 

Mutasd meg, milyen vicces lehet egy repülőjegy-árleszállítás!

Emily Middleton

 

Kapkodó előkészületeket követően szerencsésen megérkeznek a kedvezményes nyaralóparadicsomba. Innentől kezdve mindenen és bármin jogos már összeszólalkozni: hogy ki képes adekvát tánclépéseket tenni vietnami strandpapucsban, hogy mennyi naptej igényes felvitele megengedhető a megfelelő testfelületekre és hasonlók.

De miért jött el Linda egy anya-lánya családi nyaralásra? Bulizni? Nem, arra gondolni sem mert. Mert nem akarta, hogy Emily miatta unatkozzon? Szó sincs róla, ettől biztosan nem lett volna lelkiismeret-furdalása. Gyermeknevelési célzattal? Ez már közelebb áll a valódi okokhoz. Igaziból inkább arról van szó, hogy emberek! egy felhőtlen nyaralás a legjobb alkalom arra, hogy az ember megerősítse lelki kapcsolatát régen elszakadt leánykájával… Ugyanis a korábbi próbálkozásai tagadhatatlanul kudarcot vallottak.

 

Itt vademberek élnek, de hoztam könnygázbombát!

De hát anya, ez egy kutyariasztó spré.

Ne szórakozz, Emily, biztos a kutyák is veszélyesek errefelé.

Linda és Emily Middleton párbeszéde, ahogy megérkeztek Ecuadorba

 

Ami Emilyt illeti, számára nem volt könnyű vágta ez a hosszú utazás, az anyja örökös és alig kivédhető jótanácsaival fűszerezve. Muszáj volt leöblítenie a tripet a szálloda bárjában egy vagy két jeges koktéllal. Hanem egy efféle helyen lesben állnak az ellenállhatatlan idegenvezetők is, hogy a gyanútlan jenki csajoknak minél frissebben felajánlhassák csaknem visszautasíthatatlan szolgálataikat. James (Tom Bateman), a szolgálatkész helyi erő sem tétlenkedett aznap délután. „Pár perc alatt rájöttem, hogy ez a kis erőfeszítés ezúttal sem lesz hiábavaló” – mesélte később Bateman.

De – vademberország! – miközben Emily gondtalanul bájcsevegett és csetelgetett a bárban, valahogy elkerülték a figyelmét anyja kétségbeesett segélyhívásai, s így végül mindketten a gonosz Morgado (Oscar Jeanada) cselszövésének áldozataivá váltak. Emberrablás, teherautó platóján zötykölődés, kis híján jogos önvédelemből fakadó emberölés, távozás ismeretlen, de mindenképp a luxusszállodánál vadabb tájak felé. Hohó, tréfás kalandfilm vetítésére tévedtünk be!

 

 

Ok, semmi, pánik! Ez simán kezelhető helyzet.

Emily, ne szórakozz, világéletemben ettől rettegtem.

Megkötözve egy teherautó platóján? Ez mindenki rémálma.

Linda és Emily párbeszéde, mindjárt az első napon

 

Vissza a civilizációba? Fogjuk rá. Két hősünk egy vidéki ecuadori kisvárosban találja magát, kezükben egy harmadik világbeli lenyomozhatatlan kártyás mobillal. Na jó, de kit hívjanak fel? Az egyetlen számot, amiről feltételezik, hogy olyan helyen csöng ki, ahol törődnek még valamennyire a külföldön elrabolt amerikai hölgyekkel, még ha anyáról és lányáról van is szó. Ez a State Department, az amerikai külügyminisztérium. Csörög, csörög. Aztán felveszi valaki, egy nem éppen túl szimpatikus figura, még ilyen körülmények között sem. Ez a személy Morgan (Bashir Salahuddin), akinél eredetileg valaki jobbat reméltek.

 

Hölgyeim, ha külföldön utazgatnak, ne csodálkozzanak, ha mindenféle váratlan események történnek magukkal. Ne gondolják, hogy ott és másutt nem rabolnak el, erőszakolnak vagy ölnek meg naponta amerikai állampolgárokat. Ez már a harmadik ilyen hívásom az ebédszünet óta.

Morgan, amerikai külügyminisztériumi ügyintéző

 

Azért még egy számot be lehet pötyögtetni ebbe a mobil payphone-ba. Valakiét a családból. A hívott fél Jeffrey (Ike Barinholtz), Emily szociofóbiás öccse. Persze ő sosem mozdulna ki a számítógépes játékokkal és internetes pornóoldalakkal puhára bélelt szobájából, még ha imádott anyukája és egy másik, kevésbé fontos rokona életéről is van szó. Viszont az internetes telekommunikáció koronázatlan királyaként egyet megtehet: megállás nélkül csörgeti Morgan külügyminisztériumi fogalmatlan ügyintéző hivatali számát, amíg végképp őrületbe nem kergeti.

Azért Emilyt és Lindát nem ejtették teljesen a fejükre. Alig bíznak Jeffrey akciója sikerében, ezért próbálnak alternatív megoldást keresni. De még annyi feltöltés maradt a kártyás mobilban, hogy elereszthettek egy segélyhívást Ruthnak (Wanda Sykes) és Barbnak (Joan Cusack), akikkel rövid idő alatt megismerkedtek az ecuadori nyaralás első perceiben, vagyis hotelbéli sorstársaiknak. Barb ráadásul bizonyára nem is teljesen járatlan emberrablási ügyekben, hiszen aktív korában titkos ügynök volt, akinek – CIA-s múltja ellenére is – maradtak gyanús kapcsolatai a külügyben is.

Ezt letudva, és miután sikítoztak már egy sort, anya és lánya kénytelen szembenézni a szomorú realitással: magukra maradtak az ellenséges világ legalsó bugyrában, és pillanatnyilag nem számíthatnak senki másra, csakis saját magukra. Nincs más hátra, mint hogy félretegyék kicsinyes veszekedéseiket, a természetes széthúzást, amely minden család életét egyaránt sújtja, és csapatként összefogjanak a közös ellenség: az egyre kevésbé ismeretlen, de még mindig egzotikus veszély ellen. Ebben a kegyetlennek ígérkező harcban, ha nem is teljesen önzetlen, de váratlan segítőtársra lelnek a kétes hírű szállodaportás, Roger személyében (Christopher Meloni). Ha minden úgy megy, mint a karikacsapás, ő fogja őket élve visszajuttatni a főváros, Bogotá biztonságosnak gondolt utcáira.

Az Ó, ANYÁM! nem csupán egy New Yorkból egyenesen a kalandos trópusokra vezető kéjutazás naplója, de ugyanakkor olyan gondolatébresztő thriller is, amelynek során kapunk bőven ízelítőt egy szabályosan elidegenedett anya-lánya kapcsolat lehetséges újjáépítésének fortélyaiból is. Nemcsak hogy szükség törvényt bont, de lépésről lépésre lassan kiderül, hogy ezt lehet viccesen is csinálni. Mindeközben egy eredetileg nyögvenyelősnek indult, félig-meddig kierőszakolt közös nyaralás váratlanul érdekes, szinte lelkesítő közös kalanddá válik, amit már soha többé nem felejtenek el.

És közben, szinte észrevétlenül, nemcsak kettejük korábban nagyon is problémás kapcsolata változik meg alapvetően, és a lehető legjobb irányba, de a személyiségük is új, értékes színfoltokkal bővül. Mint Katie Dippold, a történet egyik filmre álmodója rámutatott, Linda ebben a váratlan vészhelyzetben lerázza magáról korábbi önzése minden béklyóját, és ismét közel kerül a lányáról, aki a maga részéről szintén mindent megtesz, hogy ebben a folyamatban aktív szerepet játszhasson.

Emily, miközben örömmel fedezi fel anyjában a régi tüzet, amit a hosszú, magányosan töltött évek kiöltek belőle, végre elkezd elismerően felnézni rá. Kénytelen rájönni, hogy valószínűleg félreismerte Lindát, és attól kezdve a legjobb barátnőjeként, védelmezőjeként fogadja el.

 

Nem mindennapi csajok

 

A nyolcvanas évek közepe óta Goldie Hawn kitörölhetetlen emléket hagyott az akkori rövidnadrágos korosztály emlékeiben, akikre évtizedeken keresztül ronggyá játszott VHS-kazettákról nézett vissza. Ebbe a rajongótáborba tartozik filmbéli partnere, Amy Schumer is, aki fiatalkora bálványát álmodta maga mellé a másik főszerepre. Mint mondja, már csak ez a tény is olyan borzongással és lelkesedéssel töltötte el, már jóval a forgatás megkezdése előtt, hogy duplázott erővel vágott bele. Az már csak hab a tortán, hogy – és most megint az ifjabb kolléga vallomását idézzük – „Linda akár az én anyám is lehetne, olyan közelről éreztem át ezt az anya-lánya kalandot”. „Az enyém, vagy éppen millióké, ha jól sejtem” – tette még hozzá, egyáltalán nem titkolva, hogy ezúttal igazi közönségfilmet küldtek alkotótársaival a kora nyári mozitermekbe.

Ehhez a vígjátékhoz Schumer a kezdetektől fogva nem tudott volna más társ-főszereplőt elképzelni, mint a nagy és tévedhetetlen nevettető Goldie Hawnt. Az is hamar kiderült, hogy ők ketten és harmadiknak a forgatókönyv a várakozásoknál is jobban megértették egymást, és nem egyszer buktak le eldugott szállodácskák éttermeiben, hogy az asztalt csapkodva együtt röhögnek egy-egy jelenet elképzelése, színezgetése közben…

De már korábban, az első, akkor még véletlen találkozásuk is úgy alakult, ahogy azt Schumer már annyiszor elképzelte magában: egy vidéki kis repülőtér előcsarnokában hirtelen megpillantotta a világhíres hollywoodi sztárt. Véletlenül épp nála volt a forgatókönyv egyik példánya, amit rögtön rá is sózott Goldie Hawnra. A meglepett színésznő akkor csak annyit volt képes kinyögni mosolyogva: „Végtelenül köszönöm, kedveském!”…

Így kezdődött hát közös munkájuk, és ez nem mítosz, költött valóság. Ezt követték a hosszúra nyúlt délutánokon tartó röhögések, a partnerek felfedezése, a helyszínek aprólékos kiválasztása, az egész, fárasztó forgatás hosszadalmas, aprólékos előkészítése.

Meg kell mondani azt is, hogy Goldie Hawn végül jól átgondoltan, de egyáltalán nem vonakodva mondott igent, amikor a producerek hivatalosan is megkeresték, hogy felajánlják neki a film egyik főszerepét. Mint utólag elmondta, ezt a fergeteges vígjátékot mint karrierje egyik beteljesedését vállalta, egyrészt, mert annyira testhezállónak érezte a szerepet, másrészt pedig azért, mert anyaszerepekkel eddig még nem árasztották el. És különben is – mondta – én képtelen vagyok ellenállni valaminek, ami ennyire vicces…

Szóval Goldie Hawn ismét a filmvásznon, ismét főszerepben – tizennégy év kihagyás után! Nem mintha a színésznő eddig koktélokat szürcsölve a babérjain pihent volna. Egyszerűen csak úgy érezte, hogy annyi évtizednyi kemény munka után kis időt a világ jobbítására is szentelhet: másfél évtizeden keresztül csaknem másfél millió gyermeknek, tehetséges diáknak nyújtott ösztöndíjat a világ csaknem minden táján. És most jött el az idő, hogy mi is viszontlássuk…

 

Partnerek nélkül nem lett volna vicces bármit is játszani

 

Goldie Hawn felhőtlenül jól szórakozott filmbéli társaival. Mindenekelőtt régi partnerével, a kétszer is Oscar-díjra jelölt Joan Cusackkal (Dolgozó lány), aki a kiégett egykori titkos ügynök, Barb megszemélyesítőjeként alkotott most is felejthetetlent. Az ex-CIA-s kémnő jóval a visszavonulása után is olyannyira fontosnak tartja a titoktartást, hogy a száját sem hajlandó szóra nyitni, hogy még véletlenül se kotyogjon ki valami világrengető leleplezést…

Hogy mi mégis dőlünk a röhögéstől, azt kettőjük összehangolt cinkosságának is köszönhetjük. Cussack egyébként ezt a forgatást is az első perctől az utolsóig élvezte. Mint mondta, a Mi van doki?, vagyis Barbara Streisand és a Benjamin közlegény, vagyis a régi Goldie Hawn óta nem voltak ilyen vicces partnerei, ráadásul ezúttal még vaskos szövegkönyvet sem kellett magolnia, hiszen másfél órán keresztül meg sem kellett szólalnia…

Cussack filmbéli közvetlen partnerét, a tévés stand-up komédiás Wanda Sykest mondhatni Schumer fedezte fel, legalábbis a filmvászon számára. Mint a színésznő elmondta, Sykes részben kedves barátnője, másrészt viszont az az ember, aki bármikor képes megnevettetni, még ha előtte rosszkedvű is lett volna. Úgy gondolta tehát, hogy ő az, aki harmadik nagy nevettetőként hézagtalanul illik Hollywood nála híresebb sztárjaihoz, akivel kölcsönösen kiválóan kiegészítik majd egymást. És persze pont így is történt, sőt, talán még az előzetes várakozásoknál jobban is. Mert a filmbéli partnerek a forgatáson egymást is folytonosan ugratták, ami számukra is, de az egész stáb számára is kellemesebbé tette az amúgy nagyon is kemény munkát.

Hogy ez miképp jön át a filmvásznon? Nagyon is dinamikusan, kézzelfoghatóan, mondja Jonathan Levine rendező. Anélkül, hogy mi erre külön odafigyeltünk volna, vagy összeszoktató edzéseket írtunk volna elő nekik, egy perc alatt egymásra találtak a hülyéskedésben és a kemény munkában. Akiknek a szerepük szerint barátoknak kellett lenniük, seperc összehaverkodtak, és attól kezdve szétültetni sem lehetett volna őket…

Kialakult, szintén spontán módon egy férfi-női cinkosság is a forgatáson, Emily és James, vagyis Tom Bateman, a Gyilkosság az Orient-expresszen legfrissebb feldolgozásának emlékezetes szereplője között. Levine egy próbafelvételen összeeresztette őket, és már akkor kiderült, milyen jól megértik és kiegészítik egymást. Úgy röhögtek ők maguk is, a rendező is azon a próbaképpen felvett jeleneten, hogy egy perc alatt eldőlt a kérdés: Batemannek a stábban a helye, nélküle szegényebbek maradtunk volna sokpercnyi felhőtlen szórakozással.

Schumer szerint az öccsét játszó Ike Barinholtz is olyan szórakoztató csodabogár, akinek játékát figyelni olyan érzés, mintha egy pillangót nézne virágról virágra szállni egy napsütötte réten: csak egyfolytában mosolyog az ember, anélkül, hogy ennek a tudatában lenne… Az anyát játszó Goldie Hawn is elájult az ifjú színésztől. Mint mondta, ilyen improvizatív tehetséggel még sosem hozta össze a jó sorsa, és néha igencsak koncentrálnia kellett, hogy ne nevesse el magát egy eredetileg szomorkásnak elképzelt jelenet forgatása közben…

 

Oahu dzsungeljei mélyén

 

Miután a csapat felállt, 2016. május 31-én Oahun, a vadiúj Four Seasons szállodában megkezdődött a forgatás. Ez ideális helyszínnek bizonyult a film és a stáb tagjai számára is. Ráadásul Hawaiin minden külső forgatási helyszín is kézre esett, olyannyira, hogy végül itt vették filmre nemcsak a dzsungelben, egy vidéki ecuadori városban, valamint a Caracasban, de az elvileg New Yorkban játszódó városi külső jelenteket is. Mindenki boldog volt, hogy ilyen paradicsomi körülmények között forgathattak – mesélte utólag a rendező.

Ha valamihez mégis hozzá kellett nyúlni, Mark Ricker látványtervezőnek minden problémára volt kéznél praktikus és stílusos megoldása. Így alakult át pillanatok alatt a Four Seasons bárja dél-amerikai lebujjá, amit az amerikai turisták Costa Ricán és Guatemalán készített fotói alapján alakítottak át.

A többi már a szereplők és Leesa Evans ruhatervező, valamint az öltöztetők dolga volt. Hamisítatlan – illetve hamisított – hangulatot alkottak a hawaii pálmafák alá…

 

A színészek csapata

 

AMY SCHUMER (Emily/Executive Producer) amellett, hogy kiváló komikus színész, rendkívül sokoldalú művész is, aki stand-up komédiásból író, rendező és producer is lett, aki a hollywoodi szórakoztatóipar bármely posztján eredetit és maradandót alkotott.

2013 áprilisától kezdve egy éven keresztül írta és rendezte saját díjnyertes produkcióját, amely “Inside Amy Schumer” címmel főműsoridőben ment a Comedy Central televízió legnépszerűbb produkciójaként.

Schumer első könyve, a “The Girl with The Lower Back Tattoo” ma is szerepel a New York Times bestsellerlistáján.

Hogy sikerlistája az idén kiteljesedhessen, már csak meg kell várni az Ó, ANYÁM! megjelenését a világ összes mozijában, még az idén májusban.

 

GOLDIE HAWN (Linda) Oscar-díjas filmszínésznő, producer, rendező, író, Hollywood egyik ikonikus alakja, aki az íráson és a filmezésen kívül közismert világméretű jótékonysági és gyermektámogatási alapjáról is.

Bár mostanában hosszabb ideje nem szerepelt a filmvásznon, Hollywood távolról sem felejtette el őt. Nemcsak azt tartják számon, hogy már 3 éves korában a filmfelvevő elé állt, de azt is, hogy első színpadi sikerét 17 éves korában aratta egy williamsburgi (fővárosi) színház deszkáin, ahol Shakespeare Romeo és Júliájában kapta meg a női főszerepet. Ettől kezdve a főiskolán át Hollywoodig töretlen volt a karrierje, amelynek egyik meghatározó állomása az 1969-ben elnyert Oscar-díja volt.

Ezután még több mint harminc filmben játszott főszerepet, de ezeket itt még csak felsorolni is lehetetlen lenne.

 

A főiskola után JOAN CUSACK (Barb) számos televíziós produkcióban szerepelt, és karrierje kezdeti szakaszában négyszer is jelölték a legviccesebb mellékszereplő címére. Kétszer meglegyintette az Oscar-díj szele is, először a Working Girl (Dolgozó lány), másodszor az In and Out (Boldogító nem) legjobb női mellékszereplőjeként.

 

Az alkotók csapata

 

JONATHAN LEVINE (rendező) Hollywood egyik legsokoldalúbb rendezője remekelt már mindenféle műfajú filmben, de mindenekelőtt a filmvígjátékok területén mozog otthonosan.

 

KATIE DIPPOLD (forgatókönyvíró) korábban a Ghostbusters (Szellemírtók) remake-jének forgatókönyvét írta.

 

MARK RICKER (látványtervező) már számos hollywoodi produkció külső megjelenésének adott művészi profilt, és ezekért számtalanszor jelölték különféle filmművészeti díjakra.

 

FLORIAN BALLHAUS (operatőr) munkái közül néhány: Az Ördög Pradát visel (The Devil Wears Prada), Red (RED), Hova lettek Morganék? (Did You Hear About the Morgans?), Marley meg én (Marley & Me), Légcsavar (Flightplan).

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A 20TH CENTURY FOX bemutatja ”SNATCHED” AMY SCHUMER, GOLDIE HAWN, JOAN CUSACK, TOM BATEMAN. Forgatókönyv: KATIE DIPPOLD. Kép: FLORIAN BALLHAUS. Látvány: MARK RICKER. Zene: CHRIS BACON, THEODORE SHAPIRO. Rendezte: JONATHAN LEVINE

 

 

 

Színes, szinkronizált amerikai film, 2017