Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Már csak vasárnapig látogatható a László Fülöp-kiállítás

Már csak vasárnapig látogatható a László Fülöp-kiállítás

Európa egyik legnépszerűbb portréfestőjének kamaratárlata a művész születésének 150. évfordulója alkalmából valósult meg, a Magyar Nemzeti Galéria grafikai kabinetjében. A kiállításon a Galéria néhány kiemelkedő képe mellett olyan rangos európai magángyűjteményekből érkezett remekműveket ismerhet meg, mint például Erzsébet anyakirályné yorki hercegnéként megfestett portréja. A ritkán látható festmények mellett számos fotó, a művész kitüntetései és az általa készített amatőr filmek gazdagítják a kiállítást. Ne hagyja ki a portréfestészet gyöngyszemeit, látogasson el a Galériába január 5-ig!

 

László Fülöp (1869–1937) születésének 150. évfordulójára kamarakiállítással készül a Magyar Nemzeti Galéria, együttműködésben a művész életművét gondozó londoni székhelyű The de Laszlo Archive Trust-tal. A tárlat, amely a 20. század egyik legkitűnőbb portréfestőjének érett korszakából válogatott tizenhat alkotását mutatja be, egyedülálló alkalom arra, hogy a festő ritkán kiállított remekműveit a hazai közönség megismerhesse. A Magyar Nemzeti Galéria néhány kiemelkedő képe mellett a művek jelentős része, köztük Erzsébet anyakirályné, yorki hercegnéként megfestett portréja is, rangos európai magángyűjteményekből érkezik.

László Fülöp a magyar művészettörténet egyik olyan nagy alakja, aki itthon, szülőhazájában alig ismert, pedig a nagyvilágban egyike volt kora legjelentősebb művészeinek. Vajon ő is egy meg nem értett magyar zseni, akinek külföldre kellett mennie, hogy elismerjék tehetségét? Az ő esetében ez nem igaz, hiszen olyan, állami aranyéremmel, nemesi címmel kitüntetett művészről van szó, akinek megrendelői között ott találjuk Ferenc József magyar királyt, Európa több uralkodóját, a magyar és a nemzetközi arisztokrácia képviselőit, minisztereket, hercegeket, grófokat és egyházi személyiségeket, négy amerikai elnököt, művészeket és tudósokat – a világ minden tájáról.

László már harmincévesen az egyik legvagyonosabb magyar festő volt, s egy csodálatos műteremvillában lakott a Városliget közelében. Írországból származó felesége, a nagy külföldi megbízatások és más családi okok miatt már 1903-ban elhagyta Budapestet. Bécsben, Párizsban élt családjával, s végül 1907-ben Londonban telepedett le. Mint korának egyik legnagyobb portréfestője, élete vége felé, több mint 4000 képpel a háta mögött, nyugodtan mondhatta: „a nagyvilág művésze vagyok”. A többször idézett mondatot így fejezte be: „…történelmet festek, nemcsak egyéneket”. László Fülöp volt az a művész, az utolsó az európai festészet történetében, aki több ezer portréjában korának történelmét festette meg. László Fülöp művészete ebből a szempontból is több mint arcképfestészet. Az ő művészete a klasszikus, késő reneszánszban gyökerező portréfestészet utolsó nagy fejezete. A második világháborút követően, a hagyományos arisztokrácia történelmi szerepének meggyengülésével ez a fajta reprezentatív, nagy portréművészet is elveszítette jelentőségét.

László, bár brit állampolgár volt, magyarságára mindig büszke maradt. Támogatta a magyar művészeket, több művét is a magyar államnak adományozta. Alkotásaiból utoljára 1925-ben láthatott válogatást Budapest közönsége a Műcsarnokban.

MTI