Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Százötven évvel ezelőtt nyílt meg a Budavári Sikló

Százötven évvel ezelőtt nyílt meg a Budavári Sikló
Zsiska Ferenc

Százötven évvel ezelőtt, 1870. március 2-án indult el a Budavári Sikló, korábbi nevén Budai Hegypálya, az alkalomból emléktáblát avattak az sikló Clark Ádám téri alsó állomásán hétfőn.

 

 

    Dorosz Dávid főpolgármester-helyettes az ünnepségen arról beszélt, hogy a Budavári Sikló is egy olyan időszakban született, amely a város kiemelkedő fejlődéssel és haladással teli korszaka volt.
    A budapestiek számára mindig példaként szolgálhat a százötven évvel ezelőtti kor, amikor a fővárosiaknak a kontinensen az elsők között hozták el a legmagasabb színvonalú technikát - mondta.  Dorosz Dávid kijelentette: a jelenlegi városvezetők számára is példamutató az a technikai innováció, bátorság és az életminőséget, közlekedést javító elköteleződés, amelyet az akkoriak képviseltek.

 A Budavári Sikló felső, Szent György téri állomása vezérlője 2020. március 2-án. A 24 fő befogadására alkalmas közlekedési eszköz alsó állomása a Clark Ádám téren, az Alagút mellett, a felső a Várban, a Szent György téren van.  A siklót 54 kW-os villanymotor hajtja, mind az indítás, mint a leállítás automatikus, a három méter átmérőjű hajtókerékkel működő vonóberendezés a felső állomásra került. A biztonságról úgynevezett rugóerő-tárolós fék gondoskodik, amely a kötél elszakadása esetén megállítja a járművet.Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt


    Bolla Tibor, a BKV Zrt. vezérigazgatója felidézte: gróf Széchenyi István fia, Széchenyi Ödön kezdeményezte, hogy építsék meg a siklót. Kezdetekben még közösségi közlekedési célt szolgált és gőzhajtással működött. A Budavári Sikló 1944-ben bombatalálat érte, és akkor bontásra is ítélték. A BKV 1986-ra - korhűen - építette újjá a siklót, amely villamoshajtást kapott. Ma már turistalátványosságként működik, de azért közösségi közlekedési szerepet is betölt - közölte.
    A Budavári Sikló Európában a második volt a franciaországi lyoni után. A budapesti különlegessége, hogy három kocsi egymás felett helyezkedik el, és így háromszor nyolc, azaz huszonnégy utast tud egyszerre szállítani.

MTI

Nyitókép:Utasok a Budavári Siklón 2020. február 29-én. A világ második siklóját százötven évvel ezelőtt, 1870. március 2-án helyezték üzembe. Gróf Széchenyi Ödön 1867-ben a franciaországi Lyonban látott példa nyomán javasolta, hogy a budai Várhegy Duna felőli oldalán építsenek kötélvontatású hegyi vasutat. A 24 fő befogadására alkalmas sikló alsó állomása a Clark Ádám téren, az Alagút mellett, a felső a Várban, a Szent György téren van. A lépcsőzetesen egymásra épült három elemből álló két kocsi, az északi pályán futó BS1 "Margit" és a délin futó BS2 "Gellért" egy másodperc alatt másfél métert tesz meg a 95 méter hosszú, 50,55 méter szintkülönbséget leküzdő, 30 fokos lejtésszögű pályán. A háttérben középen a Budavári Palota kerítésén álló Turul-szobor. MTI/Szigetváry Zsolt