Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Új képrögzítési technológiák segítenek a ritka természeti jelenségek megértésében

Új képrögzítési technológiák segítenek a ritka természeti jelenségek megértésében

Az elmúlt években ugrásszerű mértékben fejlődtek a kameratechnológiák – legyen szó profi eszközökről, drónokról vagy akár csak mobiltelefonunk kameráiról. Ezeknek köszönhetően pedig elképesztő részletességgel, szédületes közelségből vagyunk képesek rögzíteni olyan ritka természeti jelenségeket, amelyeket eddig csak távolról vagy egyáltalán nem szemlélhettünk meg. A Viasat Nature csatorna május 15-én, szombat este 21 órától háromrészes Veszélyes Föld dokumentumsorozatával mutatja be az ilyesfajta felvételeket, és szakértők segítségével magyarázza meg kialakulásukat – új szögekből ismerhetünk így meg vulkánokat, lavinákat, jéghegyeket, hurrikánok, villámlásokat és a sarki fényt is.

 

Vajon hogyan lesz a törékeny hópihéből halálos lavina?

A lavinák több száz emberrel végeznek évente, alóluk csak minden második személyt tudják élve kimenteni. De mi az oka annak, hogy az apró és törékeny hópihékből felépülő fal ilyen gyilkos erejű tud lenni? A kérdésre természetesen van néhány kézenfekvő válasz, amelyek a lezúduló hó mennyiségéhez, súlyához és sebességéhez köthetők, de a sisakokra szerelhető kamerák felvételei még közelibb és feltáróbb megoldással szolgálhatnak.

Egy, a lavinát szerencsére túlélő síelő fejkamerája által rögzített felvételeken látni, ahogy a lavina elindulásakor a hószemcsék összeütköznek, nagy sebességgel súrlódnak egymással. Ez a jelenség hőt termel, a hő hatására a hó megolvad. Apró, szabad szemmel szinte láthatatlan vízréteg képződik a hószemcsék körül, amitől nem csupán a súlyuk és a sűrűségük nő meg, de össze is tapadnak, és valóságos hófalat hoznak létre, amely ha maga alá temet, olyan, mintha betonba öntöttek volna.

Egészen pontosan melyik az a pillanat, amikor a viharból tornádó lesz?

A tornádók a legnagyobb eséllyel a szupercellákban alakulnak ki, olyan gigantikus viharfelhőkben, amelyek akár 10 km magasságba, a legfelsőbb légrétegig is elérhetnek. Az itt található nagysebességű futóáramlatok szívóhatásúak, a felhő belseje és a körülötte lévő levegő közötti nyomáskülönbség miatt pedig lefelé haladó, örvénylő hatást idézhetnek elő a felhőben. Ha a nyomáskülönbség kellően magas, akkor az örvény kilép a felhőből, egyfajta tubát képezve, és ha ez a tuba leér a felszínre, akkor kialakul a tornádó.

Egy videónak köszönhetően a dokumentumsorozat ezt is jól szemlélteti: a 2015 júliusában, Arizonában készült felvétel véletlenül rögzített egy úgynevezett mikrokitörést: egy 160 km/h sebességgel lezúduló széllökést, amely az utolsó fázisa a tornádó kialakulásának – a folyamat egy szempillantás alatt végbement, pusztító tornádót létrehozva.

A modern képrögzítési technikáknak köszönhetően véletlenül vagy tudatosan képesek vagyunk rögzíteni ezeket a jelenségeket, hogy aztán alapos kielemzésükkel választ kapjunk a kérdéseinkre. Ezeket a válaszokat kutatja a Veszélyes Föld is szombatonként 21 órától a Viasat Nature műsorán.

Forrás:Viasat Nature