Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Hogyan kerülhető el az aquaplaning?

Hogyan kerülhető el az aquaplaning?

Az elmúlt hetekben az időjárás mintha néhány napba sűrítve próbálná bepótolni az elmúlt hónapok csapadékhiányát. Ami jót tesz a mezőgazdaságnak, annak nem biztos, hogy örülnek az úton lévők; ilyenkor eleve többen ülnek autóba, rosszabbak a látási viszonyok és ott van az alattomos aquaplaning jelenség is, amit…Nos, jobb elkerülni. De hogyan? A HTA szakembereinek tanácsait gyűjtöttük össze. 

 

 

Mi az aquaplaning?

Az aquaplaning, más néven „vízen futás" vagy „felfutás”, számos baleset előidézője. Nagy esőzések után összefüggő vízréteg képződik az úton, amely megakadályozza az abroncsok úthoz tapadását. Az autó „felúszik”, bármit is teszünk, a kormányzási és fékezési erők csak a vízrétegre hatnak, az útra nem. Ennek következtében az autó ellenőrizetlenül sodródik, és elveszíti a tapadását.

Hol fordul elő az aquaplaning?

Statisztikai szempontból nézve az aquaplaning gyakoribb az autópályákon, mint a vidéki utakon és a városokban. Ennek oka azonban nem az útburkolat minősége, hanem az a tény, hogy itt gyorsabban vezetünk. Az egyenetlen felület és az enyhe lejtés is hozzájárul az aquaplaninghez. A fő veszély a mélyedésekben, a kanyarokban, az aluljárókban és nyomvályúkban leselkedik ránk, vagyis szinte mindenhol, ahol a csapadékvíz nem tud gyorsan elfolyni, vagy ha nagy mennyiség esett, és időbe telik, míg elszivárog. 

Milyen sebességnél történik az aquaplaning?

Bármikor. A jelenség előfordulása függ az út jellegétől, a vízmennyiségtől, a gumiabroncs típusától és egyéb külső körülményektől; 80 km/h sebességnél éppúgy előfordulhat, mint 140 km/h-nál.

Hogyan viselkedik az abroncsunk aquaplaning esetén? És mit tehetünk mi?

A gumiabroncs futófelületén lévő profilok a víz elvezetésére szolgálnak. A gumiabroncs futófelületének többi része az úthoz tapad. Ha a gumiabroncs profilja kisebb, mint 4 mm, előfordulhat, hogy nem lesz elég hely a víz elvezetésére, az autó egyszerűen felfut a vízre. (A 3 mm mély futófelület általában védelmet nyújt a nyári gumiabroncsok esetén.) Téli gumiabroncsok esetén ennek azonban legalább 4 milliméternek kell lennie. A jogszabály által meghatározott minimális profilmélységgel – amely jelenleg 1,6 milliméter – átmegyünk a műszaki vizsgán, de az aquaplaning során ennek ára lesz.

Gumiabroncs szélessége: minél szélesebb a gumiabroncs, annál több vizet kell kiszorítania. Ezért a széles gumiabroncsoknak természetesen nagyobb a hajlandósága az aquaplaningra. Néhány gyártó speciális profilokat fejlesztett ki, amelyek mérsékelik a veszélyt, de a kockázat továbbra is magasabb, mint egy hagyományos abroncsnál.

A gumiabroncs nyomása: Minél alacsonyabb a gumiabroncs nyomása, annál nagyobb az aquaplaning veszélye. Ilyenkor ugyanis az abroncs szétterül, szélesebb és lazább lesz.

Milyen figyelmeztető jelei vannak?

Először is, kapcsoljuk ki a rádiót, ha erősen esik: a sárvédő felől érkező hangos zaj egyértelmű figyelmeztetés. A feltűnően sima kormányzás vagy a kormánykerék „kopogása” is azt jelzi, hogy valami történik. Az egyik fontos figyelmeztető jel, ha az elektronikus stabilitási program (ESP) jelzőfénye villogni kezd. Ha a fordulatszám felpörög, miközben az autó sebessége nem nő, azt jelenti, hogy a gumiabroncsok nem tapadnak megfelelően.

Segít az ESP és az ABS?

Nem. Ezek a segédrendszerek csak akkor működnek, ha még van tapadás. A vízen futásnál pedig nincs, így stabilizáló hatásukat sem tudják kifejteni. Ám van egy kivétel: ha az aquaplaning csak egyetlen kereket érint, az ESP kontrollálhatja a másik 3 kereket, és így stabilizálhatja a járművet.

A jármű súlya befolyásolja az aquaplaninget?

Tele van a kocsi utasokkal, a csomagtartót is megraktuk – egyébként is egy városi terepjárót vezetünk – mi baj lehet? Hiszen ez nagyobb erővel tapad, nem? Sajnos egyáltalán nem. Tanulmányok kimutatták, hogy a jármű súlya csak csekély mértékben befolyásolja az aquaplaninget. Ami segíthet: ha az ideiglenesen megnőtt terheléshez igazítjuk az abroncsok nyomását!

Hogyan viselkedjünk aquaplaning esetén?

Az ellenőrizetlenül csúszó autó maga a horror, minden autós rémálma. Ilyen pillanatokban a reflexek erősebben működnek, mint a tudatos parancsok. De van néhány szabály, amelyeket, ha fejben tartunk, kézben tarthatjuk a helyzetet:

Ne akarjunk hirtelen kormánymozdulatokkal korrigálni! Miért? Az aquaplaning olyan, mintha az autó a levegőben úszna. Ha közben eltekerjük a kormányt, ám a gépkocsi pár másodperccel később ismét „talajt fog”, végre fogja hajtani a kívánt manővert: azaz kanyarodni akar, elránt bennünket oldalra.

Ugyanez érvényes a fékre is: finoman lassítsunk, ne fékezzünk hirtelen!

  • A kormányt mindkét kézzel tartsuk!
  • A gázról lassan, óvatosan vegyük le a lábunkat, a sebességet fokozatosan csökkentsük!
  • Lépjünk a tengelykapcsoló- magyarul a kuplungpedálra!
  • Ellenőrizzük rendszeresen a gumiabroncsokat: elegendő a futófelület-mélysége? Megfelelő a gumiabroncsnyomás? Mit mondanak a tesztek az általunk használt abroncsokról? Érdemes megfontolni egy magasabb minőségű gumiabroncs-szett vásárlását is.
  • A kopott abroncs akkor sem tapad meg az úton rendesen, ha nincs rajta vékony, vízből álló filmréteg. Tartsuk be az előírt profilmélységet!
  • Ellenőrizzük a lengéscsillapítókat! A törött lengéscsillapítók nemcsak a vezetési kényelmet csökkentik, hanem az aquaplaninget is veszélyesebbé teszik.
  • Az autópályák sebességkorlátozó táblái alatt gyakran láthatunk egy kiegészítő táblát, ami arra utal, hogy nedves útburkolat esetén ajánlatos jelentősen mérsékelni a sebességet.

A Magyar Gumiabroncs Szövetség szerint a biztonságos autózáshoz, így az aquaplaning elkerüléséhez nagymértékben hozzájárul a rendszeresen ellenőrzött, jó minőségű, megfelelő nyomásra pumpált abroncsok használata, és a teljes értékű, a felszerelttel megegyező méretű és mintázatú pótabroncs, amely egy defekt esetén kompromisszummentes megoldást nyújt.

Forrás:Magyar Gumiabroncs Szövetség